Megélhetési szavazatszerzők

Jól kezdődik ez az odamondogatós kampány. Ahogyan Magyar Bálint kifejtette: „egyenes beszéd, beszédes képek” jellemzik. Becsületes mondanivalóval rendelkezik például az az alkotás, amely az SZDSZ honlapján látható (www.szamizdata.szdsz.hu). A fotóra Orbán Viktor van montírozva. A miniszterelnök egy rács mögött áll, az egyenes szöveg pedig a következő: „van olyan pillanat, amit személyesen kell átélnie”. Ez a tisztességes választási küzdelem liberális módja. Börtönbe az ellenséggel! Likvidálni! Akár az ötvenes években.
Geszti Péter és csapata ötletekben most is kifogyhatatlan. Ténykedésük eredményeként hülyéskedéssé lesz a politika. Így nyilvánulnak meg az „igazi rendszerváltók”. Egyszerű rímek, alpári kifejezések, szép színes fotográfiák. Akár az oviban vagy valamelyik női magazin huszadik oldalán.
„Válts stílust!” – hirdetik. Vajon ez lenne a hangnem, amire várunk? Olyan vezetőkre van szükségünk, akik „lének” nevezik a pénzt, akik úgy váltanak kormányt, akár alsógatyát? (SZDSZ-es plakátfelirat: „Tele van? Tedd szabaddá! Válts alsót, válts kormányt!”)
A szabad madarak újabban idegen tollakkal is ékeskednek (Kuncze: Vessünk gátat a lopásnak). Az alapmondatként elhangzó, sokszor idézett „Válts stílust” felszólítás például, feltehetőleg, az Organon nevű fogamzásgátló hirdetéseiből ered (törvény által védett!), de egyes cégek és alapítványok elnevezései is megjelennek a kampányban (ebben az esetben nem büntethető maga a plágium, csak a jó hírnév megrontásáért lehet perelni). Olvasható például a Kuncze-féle kampánynyitó táblán a kaposvári Lop-Stop Vagyonvédelmi Kft. neve, de a baráti szocialisták szlogen szótárába is bekerült az a „Ma van holnap” jelmondat, amely egy szexuális tanácsadással foglalkozó alapítvány elnevezéséből származik (a szervezetet egy fogamzásgátló szer honlapján hirdetik).
Annak az embernek a pártja, aki egykor a megélhetési bűnözés fogalmát kiötlötte, most megélhetési szavazatszerzővé vált. Már nem akarja az egész társadalmat megszólítani, csak azt a kis huszadnyi részt, akik fogékonyak – mire is? A szemétkedésre. Meg sem próbálja bemutatni a liberális programot (talán nincs is olyan), az ellenfelek lejáratására törekszik csupán. Az ígérgetés fegyverét az SZDSZ – úgy tűnik – a „nagy testvérnek” adta át. Egymásra találnak a régi barátok, a beetetést az egyik, az acsarkodást a másik fél vállalja fel. Aztán a győzelem esetén talán Békesi lesz a pénzügyminiszter (családi kapcsolatok, régi jó viszony), aki a rossz világgazdasági helyzetre hivatkozva – igazi neoliberálisként – visszavonja a szocialista ígéreteket. (Pillanatnyilag László Csaba az MSZP jelöltje a posztra, Bokros Lajos hű embere. Bárkit választanak, lesz itt nemulass!)
Az SZDSZ pozitív üzenetei a jelek szerint mára kissé megkoptak („csak jönne már”, „tudjuk, merjük, tesszük”, „világvárost építünk”, „hogy tartsuk a jó irányt” stb.). A kampány azt mutatja, ez párt a magyar politika „beteg embere”. Kommunikációja egy sértett személyiség utolsó vergődésére hasonlít, aki képtelen szembesülni a hibáival, csak a harag szavait szórja a világra.