Megosztott agrárkamara?

Nemrégiben Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Agrárkamara a tavaly elfogadott földtörvénycsomag miatt. A köztestület több megyei szervezete azonban, ha nem is teljesen hivatalos formában, de elhatárolódik e lépéstől.

Csongrádban óriási felháborodást váltott ki a gazdák körében az a bejelentés, hogy a Magyar Agrárkamara (MAK) az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmánysértőnek tartja a termőföldről és a Nemzeti földalapról szóló törvény módosítását – tájékoztatta lapunkat Hódi Pál, a megyei agrárkamara elnöke. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy több megyei szervezet is elhatárolódik az indítványtól.
Hódi Páltól megtudtuk: az utóbbi napokban egyre többen keresték fel a Csongrád Megyei Agrárkamarát, s azon véleményüknek adtak hangot, hogy az ágazati képviselet ezzel az akciójával veszélyezteti az agrárium termelési értékét, valamint a kamarai tagok jelentős hányadának a helyzetét. A panaszosok azt is hangoztatták, hogy a Magyar Agrárkamara e lépésével durván megsértette a családi gazdálkodás létjogosultságát, és veszélybe sodorhatja annak a magyar delegációnak a pozícióját, amelynek tagjai hazánk európai uniós csatlakozásának részleteiről tárgyalnak Brüsszelben.
A Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke úgy fogalmazott: mint az agrárium egyik köztestületi szereplője, úgy döntöttek, elhatárolódnak az Alkotmánybírósághoz beadott indítványtól, mert az egyáltalán nem tartalmazza a véleményüket. Szerintük csak a családi gazdaságok kialakítása, az efféle gazdálkodásra alapozott új szervezeti formák létrehozása lehet elfogadható modell. Hódi Pál egyébiránt úgy tudja, nemcsak Csongrádban, hanem legalább hét megyében szintén nagy megdöbbenéssel fogadták a Magyar Agrárkamara indítványát, ezért elégedetlenségüknek szándékoznak hangot adni.
Mint ismeretes, a MAK január közepén fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint alkotmányos jogok sérülhetnek a termőföldről szóló 1994. évi törvény módosításakor, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény alkalmazása során, és mint köztestületnek törvény által biztosított kötelessége, hogy ezekre a lehetséges alkotmánysértésekre felhívja a figyelmet. Kifogásait a MAK vezetése már korábban megfogalmazta és eljuttatta Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. Csikai Miklós, a köztestület elnöke akkor az MTI-nek azt nyilatkozta, erre azért volt szükség, hogy a korábbi, a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági procedúrához hasonló eljárásnak elejét lehessen venni. A kifogásokat azonban nem vették figyelembe, a két törvényt aláírták.
Lapunk megkereste Mészáros Gyulát, a MAK főtitkárát, aki elmondta, hogy tudomása szerint a Csongrád Megyei Agrárkamara nem hozott semmilyen elnökségi határozatot az Alkotmánybírósághoz benyújtott megkereséssel kapcsolatban. A MAK alapszabálya szerint a megyei elnök pedig csak támogathatja az elnökség állásfoglalását, és a végrehajtásban kell együttműködnie. Lapunknak Hódi Pál elmondta: az elhatárolódásról valóban nem született megyei szinten elnökségi döntés, de több írásos megkeresés érkezett hozzá, amelyekben kifogásolják a Magyar Agrárkamara lépését. Hódi Pál hangsúlyozta: állásfoglalásukat nem osztja Csikai Miklós, a MAK elnöke, aki a Csongrád megyei szervezetben elnökségi tag.