Milosevics a Nyugatot vádolja

Azzal vádolta tegnap kezdődött hágai védőbeszédében a Nyugatot, a NATO-t és a nemzetközi tömegtájékoztatást Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, hogy „hazugságok óceánjával” és manipulációkkal készítették elő az atlanti szövetség 1999 márciusában Jugoszlávia ellen indított légitámadásait.

Háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolják a volt jugoszláv elnököt, aki tegnap kapott először lehetőséget arra, hogy részletesen is kifejtse álláspontját a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt.
Érveinek alátámasztására az ügyészekhez hasonlóan ő is levetített egy egyórás dokumentumfilmet, amelyet egy német forgatócsoport készített. Ebben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik illetékese azt mondta, hogy a NATO légicsapásai ellentétben álltak a nemzetközi joggal. Más interjúalanyok úgy nyilatkoztak, hogy az 1999. januári racaki vérengzés – amelyben a szerb biztonsági erők 45 albán polgári lakost mészároltak le – csak ürügyként szolgált a bombázások megindítására. Milosevics a vetítés után kijelentette, hogy a látottak csupán az igazság egy cseppjét képviselik a „hazugságok óceánjában”, amellyel szerinte a Nyugat a Jugoszlávia elleni támadást előkészítette és kiprovokálta.
A vád állításaival ellentétben szó sem volt arról, hogy 1999 tavaszán a szerb hadsereg és rendőrség kényszerítette menekülésre az albán polgári lakosságot, az erre irányuló szervezett akcióról szóló állítás pedig képtelenség – hangoztatta a volt elnök. Szerinte a szerb erők csak a terroristák semlegesítésére kaptak parancsot, és szigorúan megtiltották nekik, hogy polgári személyekre tüzet nyissanak.
A kedden kezdődött tárgyalás első két napján a vád képviselői hosszasan sorolták a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusában elkövetett atrocitásokat és az etnikai tisztogatásoknak azokat a példáit, amelyek a vád álláspontja szerint a „Nagy-Szerbia” megteremtésére irányuló törekvéseket támasztják alá. Milosevics nem tért ki külön-külön ezekre a vádakra, hanem – tartva magát a pere előkészítő szakaszában már jelzett álláspontjához – elsősorban politikai érvekre építette védekezését. Szerinte a konfliktusok egyikét sem a szerbek kezdeményezték, a volt jugoszláv tagköztársaságok elszakadását és így Jugoszlávia széthullását is a Nyugat ösztönözte.
Kétségbe vonta az ügyészeknek azt az állítását is, hogy vádjaik nem egy nemzet, hanem egy személy ellen irányulnak. A törvényszék a szerbeket akarja felelőssé tenni a horvátországi és a boszniai háborúért, és valójában egy egész népet helyezett vád alá – jelentette ki. A háborúkban elkövetett kegyetlenkedésekről azt mondta, hogy ezek egyéni akciók voltak, amelyek minden konfliktusban előfordulnak.
Bejelentette: kezdeményezni kívánja, hogy a koszovói konfliktussal kapcsolatban tanúként hallgassák meg Jacques Chirac francia köztársasági elnököt is. A törvényszék szabályzata értelmében a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy kérdéseket intézzenek a tanúkhoz. Ha valakit tanúként beidéznek, annak kötelező megjelennie, ha pedig nem hajlandó erre, a törvényszék elvileg minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vehet ahhoz, hogy érvényt szerezzen az idézésnek.