Mind többen állásban

A munkanélküliségi ráta 2001. november és 2002. január között 5,6 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH tegnap. Az EU-ban ebben az időszakban átlagosan 7,8 százalék volt a munkanélküliségi mutató.

Tavaly szeptember–november hónapok átlagában a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék volt, ami 0,5 százalékponttal maradt el a megelőző év azonos időszakától. A munkanélküliek száma tavaly november és idén január között 229,3 ezer volt, 15,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Hazánkban múlt év november és ez év január között az összes munkanélküli 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 15,7 hónap volt – idézte a KSH-t az MTI. Egy évvel korábban 4,7 százalékponttal volt magasabb a tartósan munkanélküliek aránya. A foglalkoztatottak száma 2001. november és 2002. januárja között valamivel több, mint hárommillió fő volt. A 25 éven aluli fiatalok a munka nélkül levők 22,7 százalékát adták, körükben a munkanélküliségi ráta 10,5 százalék volt.
Az adminisztratív forrásból származó statisztika szerint január végéig a regisztrált munkanélküliek száma 368 ezer volt, 29 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A nyilvántartott munkanélküliek között 141 ezer fő volt munka nélküli járadékos, 35 ezren jövedelempótló támogatásban, az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben pedig 78 ezren részesültek.
***
Teljes foglalkoztatás a cél. A gazdaság fellendülése, a Széchenyi-terv, valamint az állami foglalkoztatási programok révén 2006-ra Magyarország elérheti a teljes foglalkoztatottságot. Jelenleg hazánkban az Európai Unió átlagánál két százalékkal alacsonyabb a munkanélküliség, s a gazdasági elemzők egybehangzó véleménye szerint június végére további negyvenezerrel csökkenhet a munkanélküliek száma – hangsúlyozta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára, miután lerakta az új munkaügyi kirendeltség alapkövét Pásztón. Rámutatott: nem igazolódtak be azok félelmei, akik a szomszédos országok olcsón beáramló munkaerődömpingjétől féltették a magyar munkavállalókat, hiszen a státustörvény nyomán mind ez idáig csupán egy munkavállalási engedélyt adtak ki. Glattfelder Béla végezetül szólt arról, hogy míg az előző ciklusban magasra szökött hazánkban a munkanélküliség aránya, addig a közelmúltban ezzel ellentétes folyamat indult meg, s kétszázharmincezerrel nőtt a munkahelyek száma. (Sz. P.)