Napi sajtószemle

International Herald Tribune
A párizsi székhelyű nemzetközi napilap szombati száma szerint a Vatikán pénteken bejelentette, hogy a XII. Piusz pápa ellen felhozott vádak cáfolata érdekében megnyitja az egyházi állam titkos archívumának egy részét. Az első iratok a jövő évben kerülhetnek nyilvánosságra, amikor is 640 dosszié válik hozzáférhetővé a Vatikán és Németország kapcsolatával foglalkozó, 1922 és 1939 között keletkezett dokumentumok közül. Az említett időszakban Piusz a Vatikán nagyköveteként tevékenykedett Németországban. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fogalmaztak meg XII. Piusszal szemben olyan vádakat, hogy a katolikus egyház nem lépett fel elvárható erélyességgel a náci Németországgal szemben. A következő három évben a Vatikán további, a második világháború alatt keletkezett anyagokhoz is hozzáférést biztosít a kutatóknak, hogy a Szentszék által igazságtalannak tartott találgatásoknak véget vessen.

The New York Times
Amerika és szövetségesei egyre feszültebbé váló viszonyát elemzi a vezető liberális napilap vasárnapi cikke. Az írás sorra veszi az Egyesült Államok terroristaellenes harcát ért bírálatokat, és különös kérdést fogalmaz meg következtetés helyett: vajon akkor erősebb Amerika, ha mindenféle kötöttség nélkül, közvetlenül védelmezi meg nemzeti érdekeit, vagy ha szövetségeseivel teszi ezt, akiknek érdekei viszont meghiúsíthatják Washington céljait?

Independent
A brit napilap vasárnapi számában az újság bejrúti tudósítója Scott Rittert, az Egyesült Államok volt fő fegyverzetellenőrét idézi, aki gyakorlatilag kétségbe vonja Ahmed Chalabi, az emigráns iraki ellenzék vezetője szavahihetőségét. Az Independent emlékeztet arra, hogy Chalabi volt az, akinek állításai a szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatban Washingtont meggyőzték arról, hogy Irak legyen a következő célpont terroristaellenes hadjáratában. Ritter állítása szerint Chalabi „bizonyítékairól” korábban is és most is kiderült: megbízhatatlanok.

The Daily Telegraph
Megmosolyogtató, de egyben elgondolkoztató új uniós agrárszabályozásról számol be a brit konzervatív lap bécsi tudósítója. A cikk szerint Németországban – a nagyüzemi állattartás ellen küzdő állatvédők nyomására – 2003-ig tervezik bevezetni azt a brüsszeli szabályozást, miszerint a sertéstelepeken „a gazdának mindennap legalább húsz másodpercet kell szentelnie minden disznónak”, speciális játékokkal kell kedveskednie a vágóállatoknak, hogy az unatkozó sertések ne bántalmazzák egymást, valamint télen megfelelő pluszvilágítást kell biztosítani az istállókban, elkerülendő, hogy az állatok depresszióba essenek. Az intézkedés – érthetően – nem aratott osztatlan sikert a német gazdák körében.