Nyolcezer felett az index

Visszasegítette a nyolcezer pontos határ fölé a tőzsdeindexet a gyorsjelentéshullám. A társaságok a múlt héten egy–három nappal a határidő előtt tettek eleget jelentési kötelezettségüknek. A tavalyi gazdálkodást bemutató mérlegek többsége javuló eredményekről számolt be. A vezető részvények közül a Matáv és az OTP árfolyam-emelkedése biztosította a felhajtóerőt, a Richter emelkedése elmaradt valamelyest a BUX-tól, míg a Mol kissé visszacsúszott.

Élénkülést, valamint a tőzsdeindex 4,2 százalékos javulását eredményezte a múlt héten a gyorsjelentéshullám tetőzése a pesti tőzsdén. Az ilyenkor szokásos spekuláció leglátványosabban a Matáv árfolyamát mozdította el. A telefontársaság részvénye az egy héttel korábbi 907 forintos áráról 73 forintot – nyolc százalékot – drágult. Folytatta hetek óta tartó kitartó menetelését az OTP is: a bankpapír hét napja még 18 900 forinton állt, az utóbbi öt kereskedési napon összesen 1400 forinttal lett értékesebb, ami majdnem 7,5 százalékos drágulást takar. A tőzsdei jelentéseiket korábban publikáló gyógyszergyártók az iparág javuló megítéléséből tudtak profitálni. Az Egis drágulásához még az az elemzői vélemény is hozzájárult, amely szerint árfolyama indokolatlanul nagy különbséget mutat a Richteréhez viszonyítva. Az utóbbi öt kereskedési napon ebből valamennyit sikerült ledolgoznia, hiszen a Richter 2,6 százalékkal, míg az Egis 10,8 százalékkal drágult, s ezzel a múlt hét nyertese lett.

Növekvő FÁK
Az Egis a legnagyobb lendülettel a FÁK-országokba irányuló exportját növelte az október elsején kezdődő üzleti évének első negyedében. A cég üzleti évének kezdetét tavaly hozzáigazította fő tulajdonosának naptárához, és 2001-et kilenc hónap elteltével zárta le. Az Egis már az első negyedéves gyorsjelentését publikálta a héten, míg a többi tőzsdei cég az éves adatait tette közzé. A gyógyszeripar hagyományos piacai a FÁK-országok. Három évvel ezelőtt az orosz pénzügyi válság ezért érintette leginkább ezt a szektort. Azóta a térség országainak fizetőképessége helyreállt. Az Egis középtávon 25 százalékos évi növekedésre lát esélyt ezekben az országokban. Ezt a bizakodást megerősítik az első negyedév számai: októbertől decemberig 56 százalékkal nagyobb árbevételt realizált az Egis a FÁK-országokban, mint egy évvel korábban. A társaság egészét ennél szerényebb növekedés jellemezte. Az első negyedévben 14,25 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 3,5 százalékos növekedést takar, s ezzel 1,3 milliárd forintos nyereséget szerzett, ami 5,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi, hasonló időszak profitját. A mérlegben a hazai eladások egyszázalékos csökkenése mutatható ki, amely a menedzsment véleménye szerint az év hátralévő időszakában javítható.

Matáv: versenyben
Egyelőre korai lenne eredményt hirdetni a telefonpiac liberalizálásával megkezdődött piaci versenyben – állapította meg Straub Elek elnök-vezérigazgató a Matáv tavalyi gazdálkodásának értékelésekor. Az év vége előtt megnyíló piac még nem befolyásolhatta olyan mértékben a Matáv számait, amiből hoszszabb távú következtetéseket lehetne levonni. A mérlegadatokban az előző években megszokott növekedés folytatódott, némileg csökkenő dinamikával. A múlt évben a csoportszintű árbevétel 547,7 milliárd forintot tett ki, 22,8 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi bevételeket. A cég 2,94 millió vezetékes telefonvonalat üzemeltet. A hazai piac ebben az üzletágban telített, ezért egyre nő a csoport 100 százalékos tulajdonában lévő Westel mobilszolgáltató szerepe, amely piacvezető, s a társaság tervei szerint vezető szerepét idén is őrizni tudja.

Gáz, gáz és gáz
Heves árfolyammozgások kísérték a tőzsdén a Mol gyorsjelentését is, noha a befektetők reakciói elsősorban nem a mérlegadatokra reagáltak, hanem a gazdálkodást elemző vezetői nyilatkozatokban többször felbukkanó véleményekre, amelyek a gázüzletág további sorsát vázolták. Az Mol vezetői két nappal az éves adatok közzététele előtt már találkoztak az újságírókkal, amikor az orosz Jukosszal közösen bejelentették, hogy vegyesvállalatot hoztak létre nyugat-szibériai olajkitermelésre. A közös vállalat három év alatt éri el a tervezett kitermelési kapacitást. A Mol az együttműködés révén megduplázza kitermelését, s a hazai ellátás negyven százaléka lesz biztosítható a Mol által kitermelt nyersanyaggal a jelenlegi húszszázalékos aránnyal szemben. Hernádi Zsolt a gázüzletág eladásával kapcsolatosan leszögezte, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal megkezdett exkluzív tárgyalások az üzletág többségi részének eladását célozzák, döntését a Mol kizárólag gazdasági megfontolások alapján fogja meghozni. Két nappal később Mosonyi György vezérigazgató azt is elmondta: kicsi annak az esélye, hogy az április 29-i közgyűlésükön napirendre kerüljön az üzletág eladása, hiszen ennek az a feltétele, hogy előtte 45 nappal az igazgatóság erre vonatkozóan kész tervvel rendelkezzen. A gázdivízió értékesítéséről stratégiai döntés született, s nem a veszteségek miatt került eladósorba ez a tevékenység.
Az olajtársaság gazdálkodásában fordulat állt be a tavalyi negyedik negyedévben, amikor 15 hónap után újra növekedést eredményezett a gazdálkodás. A negyedik negyedévben 12,45 milliárd forint profitot értek el, szemben az egy évvel korábbi négymilliárd forintos veszteséggel. A Mol a motorbenzin-kiskereskedelemben 42 százalékra növelte részesedését, a gázolajpiacon megőrizte a 48 százalékos arányát, míg a nagykereskedelemben valamelyest romlott az arány, noha még így is a Mol ellenőrzi a viszonteladói forgalom több mint nyolcvan százalékát.
Az OTP Bank gyorsjelentése megerősítette a befektetők bizalmát a bankpapírral szemben. A pénzintézet tíz százalékkal növelte tavaly a mérlegfőösszegét, s a leányvállalatok is növelték hozzájárulásukat a csoport üzleti eredményéhez, amely 58,55 milliárd forint volt 2001-ben, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az OTP Bank Rt. adózás előtti nyeresége 47,4 milliárd forintot tett ki, amely 18 százalékos növekedést tartalmaz. A bankpapír áremelkedését a közeljövőben egy technikai módosítás is segíteni fogja. Március 8–11. között a társaság részvénycserét hajt végre. Az eddigi 1000 forintról 100 forintra csökkenti a törzsrészvények névértékét, s a tizedelés lélektani okokból segíthet a további dráguláshoz. A részvénycserét a tavaly elhatározott dematerializációval együtt hajtják végre, s március 8-ig lehet az osztalékelsőbbségi részvényeket törzsrészvényre cserélni. Március 11-től a százforintos névértékű részvényekkel lehet majd üzletelni a tőzsdén.
A múlt hét vesztesei közé kerültek a számítástechnikai társaságok. A Synergon 4,3 százalékkal, a Graphisoft-részvények 8,3 százalékkal lettek olcsóbbak az utóbbi öt kereskedési napon. Ennél csak két kevésbé likvid papír végzett rosszabbul: az Econet 16 százalékkal, a Styl 16,7 százalékkal lett olcsóbb.