Örök élet lemezen

–
2002. 02. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pár éve mutatott egy ismerősöm egy merevlemezt, amit használtan vett, és egy körorvos betegeinek adatait találta rajta. Nagyon fel volt háborodva, ennyi eszük nincs, mielőtt leselejteznek egy gépet, formáznák a merevlemezét. De ez semmi ahhoz képest, hogy fel lehet háborodva most Kenneth Lay, az amerikai Enron volt elnöke, Bush elnök barátja, az évszázad eddigi legnagyobb csődjének egyik főszereplője. Azt írja ugyanis a Business Week Online, hogy az Andersen-partner David B. Duncan fércmunkát végzett, amikor tavaly októberben „megsemmisítette” a kompromittáló iratokat. Január 15-én ugyanis az Andersen bejelentette, hogy a mentésekből sikerült sok mindent helyreállítani, és folytatják a keresést. Hát igen, egy digitális dokumentumnak annyi példánya lehet itt-ott, hogy ember legyen a talpán, aki valamennyit fel tudja deríteni, és meg tudja semmisíteni. Az egyetlen módszer a teljes megsemmisítésre, ha az ember — miután felülírta nullákkal a tartalmát — biztonság kedvéért kalapáccsal szét is veri a merevlemezt. A Business Week Online cikkéből kiderül, hogy a Windows olyan nyilvántartást vezet az adatállományokról, amiből kiderül, ki mikor milyen állománnyal mit tett, tehát a szándékos és indokolatlan törlésekért is felelősségre lehet vonni a tettest — ha az adatokat nem lehet is visszanyerni. Számítógép-hálózatokban azonban rendszeres mentés van, hogy nehogy véletlenül elveszszen egy adat is. Tehát egy október 10-én törölt adatállomány — hacsak nem aznap készült, visszaállítható az előző mentésből, ami viszont már nem az adatállomány létrehozója, hanem a rendszergazda fennhatósága alatt áll. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy vigyázni kell egy elveszett állomány visszaállításakor, mert lehetnek programok, amelyek a számítógép indításakor változtatnak a merevlemezen. Ezért például amikor visszaállítanak valamit, szigorúan olyan programokat használnak hozzá, ami csak olvassa a lemezt, de még véletlenül sem ír rá.
Aztán ott vannak a villámlevelek is, amelyekről aztán soha senki nem tudhatja, hogy ki mindenki szerez róluk tudomást. Ahány internetes csomóponton keresztül megy, míg eljut a feladótól a címzettig, annyi másolat készülhet róla. Akár azért, hogy a bizonyos kulcsszavak alapján terroristák felderítését végző amerikai programok vizsgálgassák, akár egyszerűen csak azért, hogy el ne vesszen, ha valami baj történik az internettel. Ezt is hozzáadhatjuk az Enron-ügy tanulságaihoz. Eddig úgy gondolhattuk, lehetnek tetteink, amiket csak Isten előtt nem tudunk elrejteni. Az ember teremtette virtuális világban, a kibertérben már egymás elől is nehezen bújhatunk el, és ki tudja, lehet, hogy az információs társadalomban egész életünk nyitott könyvvé válik mások előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.