Az Európai Bizottság minapi ajánlásai a bővítés finanszírozásáról meglehetősen nagy felzúdulást váltottak ki Magyarországon és a többi tagjelölt országban is. A Fidesz-kongresszuson elhangzó beszédében hibásnak nevezte az 1999-es berlini csúcson elfogadott finanszírozási keretet, és úgy fogalmazott, hogy ezeket a hibákat korrigálni kell. Mire gondolt tulajdonképpen?
– Az Európai Bizottság már túllépett a berlini csúcs határozatain, amelyek az Európai Unió keleti bővítésének finanszírozását 2006-ig állapították meg. A magyar vagy a lengyel gazdáknak szóló közvetlen kifizetések vonatkozásában a berlini csúcson nem született döntés. Az Európai Bizottság javaslataiból viszont az következik, hogy az EU földművesei 2013-ig számolhatnak a közvetlen kifizetésekkel. Addig a hozzájárulást fokozatosan növelni kell, kezdve 25 százalékkal 2004-ben. Nekem az elsődleges cél, hogy Európa újraegyesítése, azaz az Európai Unió keleti bővítése után a tagjelöltek egyenlő elbánásban részesüljenek. Természetesen az átmeneti intézkedésekre szükség van, ám a 2013-ig tartó időtartam túlságosan hosszú. A lerövidítés feltételei mindenekelőtt a mezőgazdasági és strukturális politika alapvető reformjai, amelyeknek a bővítés után gyorsan be kell következniük.
– A német uniópártok, a CDU/CSU jelöltjeként szeptemberben ringbe száll a kancellári posztért. Ha ön nyer, akkor mire számíthatnak az uniós tagjelöltek, köztük Magyarország is?
– Brüsszelben azt fogom szorgalmazni, hogy az uniós tagjelöltek csatlakozása után a mezőgazdasági és a strukturális politika reformfolyamata felgyorsuljon. A jövőben a mezőgazdasági politikában társfinanszírozásra lesz szükség. Így tehermentesítenénk az uniós költségvetést, és más feladatok elvégzéséhez nagyobb játéktérhez jutnánk. Ehhez az egyes nemzeteknek persze az eddigieknél jobban el kell kötelezniük magukat a mezőgazdasági politika alapvető reformja mellett. A mezőgazdasági és strukturális politika mélyreható reformja nélkül a költségek a bővített Európai Unióban felrobbannának. Az egyenlő elbánás elvének azonban érvényesülnie kell, mint ahogy a reformoknak is.
– Az ősszel parlamenti választások lesznek Németországban. A konzervatív uniópártok kancellárjelöltjeként mik az elképzelései, tervei, melyek a legégetőbb feladatok?
– Németországban jelenleg a lassú növekedés a legnagyobb probléma, ez egész Európában a leggyengébb. Már nem rendelkezünk azzal a teljesítményképességgel, mint korábban. Legnagyobb nemzetgazdaságként olyan gyenge a teljesítményünk, hogy már nem mi vagyunk Európa motorja. Németországban ezért masszív reformokra van szükség például a vállalatok adóterhei terén – főként ami a középvállalatokat illeti. Ezenkívül pedig meg kell reformálni a munkaerőpiacot, valamint a szociális rendszert. Ezekkel a kihívásokkal végre szembe kell néznünk.
***
EGYETÉRTÉSBEN. Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az európai uniós csatlakozásról Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel szombaton, a Fidesz budapesti kongresszusi ülése alatt. Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tájékoztatása szerint Orbán Viktor ismertette Edmund Stoiberrel az Európai Bizottság január 30-án kiadott dokumentumáról alkotott magyar álláspontot és az amögött meghúzódó érveket. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: amellett, hogy a javaslatban szereplő támogatási mértéket kevésnek tartja Magyarország, a fő probléma az, hogy ez a támogatás nem tenné lehetővé a magyar mezőgazdaság jelenlegi versenypozíciójának megőrzését. Szintén súlyos problémának nevezte Orbán Viktor azt, hogy az átmeneti időszak végét a bizottsági javaslatban 2013-ban jelölték meg. Edmund Stoiber mindkét kérdésben egyetértett a kormányfővel. Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök pozíciója az egyik legjobb a tárgyalásokon, hiszen Orbán Viktor egy dinamikusan fejlődő gazdaságra és egy versenyképes mezőgazdaságra támaszkodva mondhatja el érveit. (MTI)
Trump: Nem sikerült megegyeznünk
