Tavaly megduplázódtak a gépberuházások

Az állami támogatásoknak köszönhetően tavaly a duplájára emelkedtek a mezőgazdasági gépberuházások. Ezt természetesen a gépforgalmazók is megérezték.

Évtizedes beruházási rekordok dőltek meg tavaly a folyamatos géptámogatások hatására: az előzetes adatok szerint az elmúlt évben meghaladta a 91 milliárd forintot a mezőgazdaságban a gép- és technológiai beruházások nagysága. Ez pontosan a kétszerese az egy évvel korábbinak, és az utóbbi tíz év legnagyobb beruházásának számít. Ezen belül 68,4 százalékot tett ki az egyedi gépberuházások (traktorok, arató-cséplő gépek, a növénytermesztésben és az állattartásban használatos gépek, eszközök stb.) aránya – derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Műszaki Intézetének tanulmányából.
A géplízing aránya 15,8 százalék, amely többnyire nagy értékű erőgépet, önjáró betakarítógépeket, kisebb mértékben munkagépeket takar. Hasonló részarányban szerepelnek a tavalyi gépberuházáson belül a technológiai gépek és komplex technológiák, amelyek zömét az állattartási, a takarmánytárolási és -feldolgozási technológiákban hasznosítják. A beruházások forrásösszetételében az elmúlt évben is a beruházók saját ereje jelentette a legnagyobb részarányt 43 százalék feletti részesedésével, a bankhitel és a lízing aránya együttesen valamivel több mint 29 százalékot, a vissza nem térítendő állami támogatás pedig csaknem 27 százalékot tett ki. A tavalyi gépberuházásokból 43 százalékban részesedtek az egyéni gazdaságok, 47 százalékban a gazdasági szervezetek, a fennmaradó tíz százalékot valósították meg a szövetkezetek, illetve egyéb termelők.
A tavalyi gépberuházások 86 százaléka a szántóföldinövénytermesztő ágazathoz került, a szerényebb rész az állattartás technológiáit és a többi ágazatot szolgálja. Az újonnan beszerzett gépeknek mennyiségben 67 százalékát, értékben pedig hetven százalékát adták a nyugati országokból importált gépek és eszközök. A keleti gépek részesedése darabszámban alig több mint négy százalék, értékben azonban 16 százalék, amely a nagy számban importált MTZ traktoroknak köszönhető. A hazai gépek mennyiségi részesedése megközelíti a 29 százalékot, értékben pedig a 14 százalékot.
A traktorpark megújulása az utóbbi évek beruházási számai alapján a szükségesnél lassúbb ütemben halad. A magyar mezőgazdaság évente 3200–3400 darab új traktort vásárol, amely a selejtezések pótlására is alig elég. Ilyen beruházási ütem mellett a 113 ezres traktorpark teljes cseréjéhez 33 év szükséges, vagyis az elöregedés tovább folytatódik. A jelenlegi traktorberuházások kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a megújulás érezhetővé váljon, és az állomány cseréje megközelítse a 15 évet. A beszerzendő traktorok között növekednie kellene a korszerűbb, magasabb értéket képviselő energiatakarékos és ergonómiailag korszerűbb típusoknak.
A traktorokhoz hasonlóan nincs kedvező helyzetben a magyar mezőgazdaság gabonaarató-, cséplőgépparkja sem. Jelenleg a mezőgazdaság kombájnparkja 12 114 darabból áll, 53 százaléka az egyéni gazdaságokban üzemel, a maradék része a gazdasági szervezetekben végzi a betakarítást. Az egy arató-cséplő gépre jutó betakarítandó terület országosan és átlagban 250 hektárt tesz ki, amely mintegy három és félszerese az EU átlagának. A kombájnpark megújulása is lassú ütemű. A kilencvenes évek átlagában ugyan évi 310 darabos beszerzés volt a jellemző, de voltak évek, amikor csak 150 új kombájn állt munkába. A jelenlegi átlaggal számolva a teljes kombájnállomány megújulásához körülbelül negyven évre lenne szükség. A megoldás ebben az esetben is csak az lehet, hogy a kétszeresére kellene növelni az évente beszerzett arató-cséplő gépek számát. Ennek van realitása, mert már a nyolcvanas években is átlagosan hatezer új traktort és hatszáz új kombájnt vásárolt évente a magyar mezőgazdaság.
Elismeréssel nyilatkozott lapunknak Lekrinszki István, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Szövetségének elnöke, aki megerősítette, hogy tavaly az előző évhez képest megkétszereződött a géptámogatások nagysága, az ágazat 25 milliárd vissza nem térítendő támogatásban részesült, ami kilencvenmilliárdnyi gépberuházást tett lehetővé tavaly. A gazdák az idén is hasonló mértékű állami pénzügyi segítségre számíthatnak, mint a múlt évben. Így az idén is várhatóan 90-100 milliárd forintnyi új mezőgazdasági gépet, berendezést és eszközt vehetnek majd a korszerűsítés érdekében. Megérezte a támogatások hatását a tavalyi évben a Classról New Hollandra átnyergelt IKR Rt. is. Nagypál Sándor vezérigazgató-helyettes elmondta: amíg tavalyelőtt nyolcvan Class kombájnt, addig tavaly 160 új New Holland betakarítógépet értékesítettek. Bővült a géppiac is: az IKR Rt. 2000-ben 38-40 százalékos részesedéssel bírt, amit a tavalyi évben, a megduplázott eladások után is megőrzött – ismertette Nagypál Sándor, aki úgy látja, a gépeladások volumene az idén is tartható lesz.