Tizenegy évet kapott a darabolós gyilkos

Tizenegy év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság (LB) csütörtökön Paróczai Józsefet azért, mert négy évvel ezelőtt megölte egykori feleségét, majd feldarabolta, kifőzte és maradványait a Dunába szórta. A jogerős ítélet a Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú határozatával egybehangzóan megállapította a bűncselekmény elkövetését, annak ellenére, hogy szemtanú nem volt, továbbá sem a holttest, sem az elkövetés eszköze, sem pedig más közvetlen bizonyíték nem került elő. Az LB szóbeli indoklásában kiemelte a beismerő vallomásról készített rendőrségi videofelvétel bizonyító erejét. A felvételeken a LB szerint egy megrendült, összetört, síró ember látható, aki rádöbbent cselekménye súlyára, és számot ad róluk. A bíróság nem fogadta el azt a vádlotti, illetve védői érvelést, hogy a beismerés rendőri fenyegetés, pszichikai nyomás eredményeként született.
Paróczai József – aki hentes és mészáros szakképzettségű – a rendőrségen tett beismerő vallomásaiban és a helyszíni szemlén is részletesen beszámolt arról, hogy elvált feleségét 1998 áprilisában, III. kerületi kutyatelepére csalta, ahol egy franciakulccsal leütötte, majd bárddal, késsel feldarabolta. A férfi rendőrségi vallomása szerint a testrészeket egy nagy lábosban kifőzte, a maradványokat nejlonzacskókba, tejes ládákba tette, és másnap éjjel az északi vasúti összekötő hídról a hajózási útvonalnál a Dunába hajította. A leszűrt főzőlevet pedig egy gödörbe öntötte.
A hatóságok a leggondosabb szakértői vizsgálatok mellett sem találtak értékelhető tárgyi bizonyítékot sehol. Ezzel kapcsolatban a védő azzal érvelt: teljességgel lehetetlen, hogy egy ilyen cselekmény után ne maradnának nyomok. Erre hivatkozva az ügyvéd megalapozatlanság, felderítetlenség címén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új bizonyítási eljárás lefolytatását indítványozta.
Az LB ítéletének indoklásában megjegyezte: bár ügyészi fellebbezés hiányában nem súlyosíthatja az elsőfokú döntést, úgy véli: megfelelő rosszallást kellene hogy maga után vonjon a tett kegyetlen brutalitása, az a körülmény, miszerint az elkövető úgy tüntette el áldozatát, gyermekei anyját a földi létből, hogy még eltemetni sem lehetett.
Az eljárás kezdeti szakaszában felmerült, hogy a vádlott nyereségvágyból, előre kitervelten követte el tettét, de aztán már az ügyészség és a bíróság is csupán az emberölés alapesetét látta bizonyítottnak, amely 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.