A 2012-es olimpia a fejlődés motorja

Hazánk egy dinamikusan fejlődő régióban vezető szerepet tölt be, s a gazdasági teljesítmény alkalmassá teszi az országot a 2012-es olimpia megrendezésére. Ha ezt a jogot megkapjuk, az újabb lendületet adhat a további fejlődésnek – mondta tegnap Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az Olimpia és gazdaság című fórumon. Hozzátette: a gazdasági, az infrastrukturális, az egészségügyi és az oktatási fejlesztések teljes mértékben összhangban vannak az olimpia megrendezésével, hiszen mind szolgálják a polgárok életminőségének javítását is.

A világ legnagyobb sportrendezvénye jelentős számú munkahelyet teremt, fejleszti a közlekedést, új létesítmények megvalósulását eredményezi, lökést ad az idegenforgalomnak, továbbá nagy összegű hazai és külföldi beruházásokat generál, miközben csökkenti a régiók közötti egyenlőtlenséget.
Deutsch Tamás rámutatott, hogy az esélyegyenlőség szellemében a paralimpiát is meg kell rendezie hazánknak.
A miniszter szólt arról is: a korábbi olimpiák tapasztalatai bizonyítják, hogy azok a társadalmi összetartozás érzését is erősítik.
Fürjes Balázs, az ISM miniszteri biztosa hangsúlyozta: jelentős lépés, hogy a múlt év második felében együttműködés bontakozott ki a kérdésben a kormány, a főváros, a pártok és a sportszövetségek között. A magyar sportdiplomácia olimpiai lobbizásáról szólva megjegyezte: 2005-ig Salt Lake City volt az utolsó olyan jelentős sportrendezvény helyszíne, ahol a világ vezető sportdiplomatái jelen voltak, ezért igenis érdemes volt ott lobbiznia hazánknak. Akik ez ellen szálltak síkra itthon, azok a budapesti olimpia ellen fogalmazták meg véleményüket.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a beruházások jelentős részének az olimpia megrendezése nélkül is meg kell valósulnia. Az olimpiához kötődő, nem tervezett kiadás 700 milliárd, a szükséges infrastrukturális beruházások 2300 milliárd forintra tehetők, továbbá jelentős fejlesztés valósul meg a beruházások lendületéből adódóan. A munkahelyek és lakóépületek építésére hatvan-, a sportberuházásokra 445, a turisztikai infrastrukturális fejlesztésekre 323, a turisztikai vonzerő erősítésére kétszázhúszmilliárd forintot kell majd költeni.
A legtöbbet, csaknem kétezermilliárd forintot a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kell fordítani. Az elnök ismertette: a beruházás egy része állami, illetve önkormányzati forrásból valósulna meg, továbbá a magántőke és az állam közösen fektetne be. Az akkorra már uniós tag Magyarország jelentős uniós pénzeket is megnyerhet majd az ügyért. Példaként Görögországot hozta fel, ahol a 2004-es olimpia 9,3 milliárd eurós összköltségéhez az Európai Unió 3,03 milliárd euró értékben nyújt támogatást.
Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte: a közlekedés fejlesztésében a szakma javaslatait és az utazóközönség érdekeit figyelembe véve kell a prioritásokat meghatározni.
Rámutatott: az európai tranzitútvonalak a fővárosba futnak, ezért meg kell oldani az elkerülőutak mihamarabbi fejlesztését, amit a jelenlegi kabinet gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési koncepciója meg is fogalmaz. A fővárosba irányuló autós forgalom csökkentéséhez pedig szükség van a tömegközlekedés megfelelő szintű fejlesztésére.
Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára kiemelte: a magyar sport sikerágazat, ezért érdemes rá költeni, mert a befektetett tőkét vissza is hozza. Az olimpia gazdasági hasznáról szólva hangsúlyozta: míg a római olimpia közvetítési jogáért egymillió, addig a sydneyi játékokért már 1,3 milliárd dollárt kellett fizetni.
A befolyt pénz fele a rendező országot illeti meg. Német és spanyol szakemberek ismertették, hogy a müncheni és barcelonai játékokra megépített létesítmények további hasznosítása sikerült.