A bautzeni Mátyás-emlék

Az 1248 és 1252 között épült középkori domonkos Szent Miklós-templom és kolostor romjai fölött emelkedik a budavári Hilton Szálloda. A falmaradványok, a templom szentélyének megmaradt támpillérei, a gótikus kerengő és kapu, néhány sírkő, a címerekkel díszített Mátyás korabeli kút a Duna felől megközelíthető, megtekinthető. Megmaradt a kolostor XV. századi tornya, késő gótikus, úgynevezett függönyös ablakkeretekkel, és itt helyezték el a bautzeni Mátyás-emléket.

A domborműves tábla másolat. Az eredeti 1486-ban készült, amikor Mátyás, Csehország királyaként Bautzen (régi vend néven Budisin) városát, Lausitz tartomány legfontosabb települését elfoglalva, a stratégiai szempontból fontos Ortenburg várát helyreállíttatta, megerősítette. Helytartója, Stein György lovag a vár kaputornyára állíttatta a király életnagyságnál valamivel nagyobb szobrát. Fraknói Vilmos történettudós írja, hogy a sziléziai mester (egyes források szerint bizonyos Briccius Gauske) a király hiteles arcvonásainak megörökítésére törekedett, ezért többszöri sikertelen próbálkozás után Budára jött, és itt fejezte be művét.
Az uralkodó gótikus, csúcsíves fülkében ül trónusán. Távolba vesző tekintete fenséges nyugalmat és erőt sugároz, lábát, hatalmat jelképező gesztussal, egy oroszlánon nyugtatja. Feje fölé angyalok tartják a koronát, sőt az egyik kivont karddal a kezében szinte fenyegetni látszik az ellenséget, amelynek ugyan semmi esélye sincs, hiszen Mátyást az égiek is védelmükbe vették…
A szobor felállításának története öszszefonódik a budai polgárság társadalmi szervezeteinek történetével. Budán – írók, tudósok, művészek részvételével – 1920. április 3-án megalakul a Hollós Mátyás Társaság. A néven sokáig vitakoztak, de nem úgy a célon: „a honszeretet” vezérelte mindannyiukat, hogy „visszanyúljanak a Hunyadi-korba”, amelyet – szerintük – „kevéssé kultivált idáig a magyarság”. A nemzeti király kultuszának ápolása tehát a cél, amelyben tevékenyen közreműködik a társaság minden tagja, így például Ripka Ferenc, a későbbi főpolgármester, Tormay Cecil író, Fémes Beck Mária, Istók János, Somló Sári szobrászművészek, Csánky Dezső történész, Hubay Jenő zeneszerző. Díszelnökük – a megalakuláskor – ifjabb Andrássy Gyula gróf volt, elnökük Pintér Jenő.
A társaság kezdetben a Fő utcai Schmidthoffer-féle „sörcsarnok” különtermében, majd a Krisztinavárosi Kaszinóban ülésezett. Rengeteg tervük volt: 1921-ben a királyi palota Hunyadi-termében Mátyás király korát bemutató kiállítást akartak nyitni, lovagi tornajátékot, élőképeket rendezni. Emléktáblával meg akartak jelölni minden olyan budai épületet, ahol a király megfodrult, s ezért örömmel üdvözölték 1929-ben a székesfővárosi Műemlékekre Felügyelő Bizottság javaslatát a bautzeni emlék másolatának felállítására. Ekkorra Lux Kálmán építész már újrafaragta a millenniumi kiállítás történeti csoportja számára készített gipszöntvényt, sőt a hiányzó címereket is pótolta.
A domborművet a főváros 1930-ban „feltűnés nélkül adta át a nyilvánosságnak” – írja a Budai Napló, bár a társaság a leleplezést szívesebben halasztotta volna 1936-ra, hogy az a Buda törököktől való visszafoglalása 250. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések része legyen.