A civil kontroll ereje

Hosszú évek teltek munkával a civil kontroll működése és az önkormányzati szerepvállalás beindulásáig a bácsai – Győr családi házas – övezet polgárai számára. Mára a térségben működő három, környezetterhelő működésű üzem profilját ismerik, sőt a környezetszennyező tevékenységek nemritkán nekik köszönhetően szűntek meg.

Bácsa övezetében a nyolcvanas évek elejétől kezdődően három környezetvédelmi célú – működésében azonban környezetterhelő – üzem létesült. Az egyik a befejezetlen szennyvíztisztító, amelynek problémája rendeződni látszik, mert a bűzkezelést különféle szűrőberendezésekkel és vegyszerkezelési módszerekkel megoldották. Az ISPA és a kormány többmilliárdos támogatása révén hamarosan befejezik a szennyvíztisztító felújítását.
A folyékonyhulladék-ártalmatlanító telepen két gumitó, azaz gumifóliával kibélelt gödör található, amelyekbe éveken át hozták az élelmiszerágazatból a bomló szerves anyagokat, és ez gyakran bűzt árasztott. Felszámolásuk megkezdődött, a gumitavakba hulladékot már nem szállítanak.
A harmadik az ominózus hulladékégető, amely a garéi hordók égetése révén kapott nyilvánosságot, s meglehetősen nagy vihart kavart az ország környezetvédelemért aggódó szakemberei és a hozzá nem értő laikusok körében egyaránt. Egy daganatos őz révén értesült a lakosság a kétséget kizáróan megtörtént szenynyezésről. A felháborodást tetőzte egy ötvenötszörös dioxinmérték-túllépési mérés. A mű 1992-től éget veszélyes hulladékot, amely eleinte éves szinten 2600 tonna volt. Ma ez a mennyiség 7800 tonna évente.
A 2000. év elején kiderült a dioxintúllépés ténye, amely a garéi hordók égetésével járt együtt, s ekkor a lakosság egységesen tiltakozott a környezetszennyezés ellen. Olyan civil kontrollt gyakorló csapat állt össze, amely nyomon követte az engedélyezés lépcsőit. Folyamatosan figyelemmel kísérték a tagok a dokumentumok tartalmát, mára ügyféljogosultságukat kihasználva betekinthetnek mindennemű engedélyezési papírba. Sehol nem tartják már akadékoskodásnak, ha az egyesület bármelyik tagja megjelenik az illetékes hivatalban, és elkéri az iratokat.
Megalakult a Zölderő Egyesület, amely a Győr–Bácsa részönkormányzat mellett a három mű tevékenységének nyomon követését vállalta. A korábban Győrhöz csatolt bácsai részönkormányzat ügyes-bajos dolgaiba is aktívan közreműködik a civil kontrollt komolyan gyakorló egyesület. Számos hatóságnál vizsgálatot kezdeményeztek, sikerként könyvelik el, hogy a korábbinál kevesebb veszélyes hulladékot lehet itt ártalmatlanítani. Leglényegesebbnek mégis azt tartják a bácsaiak, hogy le kellett állítani az égetőt három hónapra, és kénytelenek voltak jelentős, mintegy kétszázmillió forintos beruházást végrehajtani.
Bárány István, a körzet önkormányzati képviselője szerint abból a tényből, hogy Győrött, talán országosan elsőként, az önkormányzat rendelésére egy környezet-egészségügyi hatásvizsgálat indult el nemrégiben, két nagyon fontos tény szűrhető le. Az egyik az önkormányzat szerepvállalása, a másik a civil kontroll működésének bizonyítéka, hiszen a hatásvizsgálat szervezésében és lebonyolításában jelentős szerepet kaptak a részönkormányzatok és a győri civil zöldszervezetek, mint például a Zölderő és a Reflex Egyesület. Igaz, 1998-tól a környezetvédelem kiemelt szerepet kapott a városban, önálló iroda alakult a polgármesteri hivatalban, s alpolgármesteri szinten felügyeli a folyamatokat Dézsi Csaba András. Németh Zoltán lett a környezetvédelmi bizottság elnöke, aki kezdeményezte a hatásvizsgálatot és egész Győr területére a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését is.
Az égetőmű szakemberei szerint a létesítmény megfelel a jogszabályoknak és a hulladékégetőről szóló rendeleteknek. Szerintük korábban sem volt egyértelmű a túllépés ténye, akkor és azóta is voltak párhuzamos mérések, és mind különböző eredményt mutatott ki. Egy ilyen mérés csaknem félmillió forint; a beruházások óta nem mutattak ki határérték-túllépést.