A márciusi ünnepre várva

Március idusán avatják fel az új Nemzeti Színházat. Lehet-e ennél ünnepibb gesztus, ünnepibb pillanat? Már önmagában jelképerejű a forradalmi esemény emlékének s a teátrumavatás gondolatának öszszekapcsolása.

Százhatvan esztendő után öltött testet a közös óhaj, a reformkori nemzeti akarat, hogy önálló, e célra tervezett épületben hajléka legyen végre a nemzet színházának. Nem csak a történelem viharai sodorták messzire az akaratot, a színház fölépítését luciferi elmék az utóbbi esztendőkben is gáncsolták. Most, hogy mégis készen áll, s elsőként Madách szellemiségét költöztették színpadára, elmondhatjuk: érdemes volt küzdeni és bízva bízni.
Budapest mellett három város, Gödöllő, Karcag és Pápa lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezett idei állami ünnepségek helyszíne. A parlamenti pártok mindegyike külön-külön is megemlékezést tart március 15-én.
A fővárosi rendezvénysorozat március 15-én délelőtt fél tízkor a Kossuth téren kezdődik, ahol a díszzászlóalj ünnepélyes zászlófelvonása előtt tiszteleg a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége, majd a közjogi méltóságok megkoszorúzzák a Kossuth-szobrot.
Ezután 11 órától a Nemzeti Múzeumnál a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékeinek előadása látható, majd ünnepi beszédet mond Áder János, az Országgyűlés elnöke.
A Duna TV március 15-én, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján egyenes adásban számol be az erdélyi magyarság központi ünnepségéről, amelyet az idén Sepsiszentgyörgyön tartanak. A központi ünnepségen Olosz Gergely kormánymegbízott-helyettes tolmácsolja Adrian Nastase román miniszterelnök üdvözlő levelét, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke pedig Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvassa fel.