A piackutatók is érzik a recessziót

Nem volt túl sikeres a múlt esztendő a piackutató vállalkozások számára, hiszen a recesszió szele megérintette a szakmát. Mindezt tetézte az Amerikai Egyesült Államokban szeptemberben történt terrortámadás gazdasági hatása, azután ugyanis a vállalatok leginkább marketingkutatásaikat fogták vissza. A múlt évre jellemző volt, hogy csökkent a vállalati fúziók száma, így lassult a piaci koncentráció üteme.
Magyarországon az iparág teljes becsült árbevétele 10,5 milliárd forint volt, amelyből 9,5 milliárdot a Piackutatók Magyarországi Szövetségének tagjai realizáltak. Ez a szám nyolcszázalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva – mondta tegnap Sterk Péter, a szövetség elnöke. Hozzátette: a piackutatás világméretekben becsült forgalma 16 milliárd dollár volt 2001-ben, ez pedig egy év alatt ötszázalékos bővülést mutat.
Sterk Péter hangsúlyozta: miközben a szakmai követelmények és elvárások már elérik a nyugati szintet, addig a szolgáltatás díjszínvonala inkább balkáni, amit a fejlesztések sínylenek meg. Példaként a magyarnál másfélszer-kétszer nagyobb nyugat-európai megbízási díjakat, valamint a csehországi díjaknál 40 százalékkal alacsonyabb hazai tarifákat említette.
Az elmúlt években a felmérések technológiája némileg változott, s míg a személyes válaszgyűjtés aránya csökkent, addig a telefonos és internetes megkérdezések aránya nőtt.
A legtöbb piackutatást a fogyasztási cikkek körében végezték, s jelentős megrendelők a távközlési, az egészségügyi és a gyógyszeripari vállalatok. A szövetség ajánlásokat dolgozott ki a kutatások nyilvános közzétételéről. Ez a tagoknak kötelező, a médiának ajánlják. Sterk Péter rámutatott: kívánatos lenne, hogy a média ne változtassa meg az adott kutatási jelentéseket, az adatok hitelességét igazoló információkat pedig tegye közzé. Ugyanis előfordul, hogy egy cikk címe mást tükröz, mint maga a jelentés, továbbá a terjedelmi korlátok miatt úgy megrövidítik az anyagot, hogy az értelmét veszti. A politikai piackutatásról szólva az elnök megjegyezte: ebben a kutatók ez idáig sem kérdőjelezték meg egymás eredményeit. Az eltérések a mintavétel és a kérdezés módszertani eltéréseiből adódnak, s nem manipuláció eredményei. A továbbiakban megoldás lenne, ha nem ezer, hanem 10 ezer fős mintával dolgozhatnának, ám ez pénz kérdése.