Horn Gyulának a katolikus egyházat támadó kijelentései miatt a Köztársaság téren több alkalommal is tüntetnek a vallásos emberek. Mi a véleménye arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar hallgatásával szemben a KÉSZ egyetemi csoportjai és a Jobboldali Ifjúsági Közösség vezetői az utcára hívták az embereket? Ezzel ugyanis ezt a témát a főpapok szándékai ellenére a választási kampány szintjére emelték.
– Horn Gyula megtámadta a katolikus egyházat, amit a vallásos emberek nem hagyhatnak szó nélkül. Tehát nem a tiltakozók miatt lett ez a téma a kampány része. Az MSZP egykori elnöke, Magyarország exkormányfője úgy véli, kellő erkölcsi alappal rendelkezik ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tegyen. Úgy látszik, már elfelejtette: a politikai karrierjének nagyobbik része arra a negyven évre esett, amely sárba tiporta a lelkiismereti és vallásszabadság elvét. Több mint meghatónak tartom, hogy azok a fiatalok keltek hitünk és egyházunk védelmére, akik csak szüleik és nagyszüleik elbeszélése alapján tudhatják, hogy a szocialista diktatúrákban milyen súlyos támadásoknak volt kitéve a magyar katolikus egyház. Ezek a fiatalok érzik, hogy milyen veszélyeket rejteget, ha a szocialisták hozzák az eredeti formájukat.
– A Horn-levél része annak a lejárató kampánynak, amelyet a hírek szerint olyan előszeretettel alkalmaz Ron Werber, az MSZP külföldi kampánytanácsadója?
– Mindenképpen része. Csakhogy a magyar katolikus egyháznak sokkal nagyobb a hitele annál, hogy Horn Gyula meg tudja rengetni. Úgy látszik, az MSZP-nek semmi sem drága azért, hogy visszaszerezze az 1998-ban elveszített hatalmát. Horn Gyula most tiltakozik a papok közéleti szereplése miatt, a diktatúra évtizedeiben azonban hallgatott. Pedig akkor sok pap számára egyenesen kötelezővé tették a politizálást. Díszpintyként néhány békepapot még a parlamentbe is beültettek. Most pedig ez ellen tiltakoznak. Ez meglehetősen tudathasadásos állapot az MSZP részéről.
– Horn Gyula vádjai mögött nem az a félelem húzódik meg, hogy a történelmi egyházak inkább a polgári pártok értékrendjével szimpatizálnak? Ebben az esetben ugyanis a vádaskodását egyfajta politikai önvédelemként is fel lehet fogni.
– A polgári kormány Barankovics Istvánnak, a modern magyar kereszténydemokrácia megteremtőjének szellemi örökségét valósítja meg. Ennek a lényege az emberközpontúság, amely az Isten képére teremtett ember méltóságának tiszteletéből és annak szolgálatából fakad. A polgári kormány családpolitikája nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó. Az Európai Családterápiás Egyesület 2001. június 29-én az újonan alapított nemzetközi díját elsőként Orbán Viktornak adta át. Ezt a családpolitikát a közvélemény-kutatási adatok szerint még a szocialista szavazók nyolcvan százaléka is támogatja. Az Európai Unió az országjelentésében mindezt követendő példaként emlegette. Bajorországban is ezt a modellt tervezik bevezetni. Azt sem kívánom elhallgatni, hogy Szent István király óta időarányosan nem épült annyi templom Magyarországon, mint az elmúlt négy év alatt, a hitoktatók pedig most már állami fizetést kaphatnak. A polgári kormány további erényének tartom, hogy az egész nemzet érdekében cselekszik. A státustörvény egy nyolcvanéves sebet gyógyít, hiszen határrevízió nélküli nemzetegyesítést tudott megvalósítani. A tények tehát önmagukért beszélnek és azt bizonyítják, hogy az elmúlt négy év során valódi kereszténydemokrata program valósult meg. Mindez természetes módon megegyezik az egyházak értékrendjével. Sokan mondják, hogy a katolikus egyháznak egyenlő távolságot kell tartania a különböző pártoktól. Az egyház azonban nem figyelheti, hogy melyik párt éppen mit mond, és nem sasszézhat jobbra vagy balra azért, hogy mindig egyenlő távolságra legyen a különböző politikai erőktől. A kereszténység kétezer éves múlttal rendelkező, állandó tanítással és erkölcsi mércével rendelkezik. Szilárdan áll egy helyen, amelyhez a különböző pártok programjai közelebb vagy távolabb lehetnek. Szerintem az MSZP és az SZDSZ eszmerendszere ettől fényévnyi távolságra van, a polgári kormányé pedig azonos azzal.
– Az ön által elmondott program azon alapul, hogy az elmúlt négy év során Magyarország gazdaságilag megerősödött. Az úgynevezett jóléti kiadásokat tehát a többletbevételekből lehetett finanszírozni. Ebből nem feltétlenül következik az, hogy az MSZP hasonló gazdasági környezetben másfajta szociális programot valósított volna meg.
– Ez a két kormány eltérő gazdaságpolitikai szemléletet alapján gondolkodik. Az MSZP és az SZDSZ koalíciója a piac mindenhatóságát hirdette, amely révén Magyarországon a legvadabb kapitalizmus valósult meg. Ezzel szemben a polgári kormány Ludwig Erhard német kereszténydemokrata politikus elveit ültette át a gyakorlatba. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt a Németországi Gazdaságpolitikai Klubtól megkapta a Szociális Piacgazdaságért díjat. Még a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, Wolfgang Clement is méltatta Orbán Viktort.
– Milyen egyházképpel rendelkezik az MSZP?
– Szerintem semmi jóra nem számíthatnak a történelmi egyházak, ha az MSZP újra hatalomra kerül. Ne legyenek illúzióink. Az egyházak támogatása valószínűleg újra megfeneklene. Nézze: az Orbán-kormány nyolc hónap alatt az egyházak kárpótlása terén többet tett, mint az azt megelőző kormányok együttvéve. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szocialista párt legnagyobb ideológiai ellenfele a keresztény egyház.
– Ha már a történelmi egyházakat a szándékaik ellenére, de mégis bevonták a választási kampányba, akkor a híveiknek kifejthetik-e a véleményüket a pártokról vagy azok programjairól?
– A papság teológiai kötelessége, hogy az egyház társadalmi tanítását a szószékről hirdesse. Ebben senki nem akadályozhatja meg. A pap azonban magyar állampolgár is, így pedig megilleti a politikai véleménnyilvánítás joga. Az egy másik kérdés, hogy a belső, önkorlátozó törvényeik miatt mindezt a szószékről nem teszik meg. Azonban emlékezzünk Apor Vilmos püspökre, aki azt követően, hogy Győrben felállították a gettót, a szószékről, szentbeszéd közben vonta felelősségre a belügyminisztert. Ma büszkék vagyunk arra, hogy akkor ő milyen határozottan beavatkozott a politikába. Vannak tehát olyan helyzetek, amikor a klérusnak állást kell foglalnia, és az emberek figyelmét fel kell hívnia a rájuk leselkedő veszélyre.
– Ilyen a választási kampány is?
– Pontosan. Az emberek jövője attól függ, hogy milyen szemléletű kormány alakul a választások után.
– A püspöki kar azonban eddig néma maradt. Erről mi a véleménye?
– Nem tartotta szükségesnek, hogy a méltatlan vádakra válaszoljon. Reményeim szerint a várható választási körlevelükben világossá teszik, hogy a keresztény emberek milyen szempontok alapján voksoljanak.
– Ez elég?
– Természetesen a körlevél tartalmát nem ismerem, azonban úgy gondolom, az emberek számára kellő eligazítást tartalmaz majd.
Nagy István: a magyar agráriumnak számos kihívással kell szembenézni, de a kormány mindenben segíti a gazdákat
