„Az egyház nem sasszézhat a pártok között”

Úgy látszik, az MSZP-nek semmi sem drága azért, hogy visszaszerezze az 1998-ban elveszített hatalmát. Horn Gyula most tiltakozik a papok közéleti szereplése miatt, a diktatúra évtizedeiben azonban hallgatott. Pedig akkor sok pap számára egyenesen kötelezővé tették a politizálást. Díszpintyként néhány békepapot még a parlamentbe is beültettek – mondta Lanczendorfer Erzsébet, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri csoportjának elnöke. Lapunknak adott interjújában az MSZP egyházpolitikájáról fejtette ki a véleményét.

Jezsó Ákos
2002. 03. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Horn Gyulának a katolikus egyházat támadó kijelentései miatt a Köztársaság téren több alkalommal is tüntetnek a vallásos emberek. Mi a véleménye arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar hallgatásával szemben a KÉSZ egyetemi csoportjai és a Jobboldali Ifjúsági Közösség vezetői az utcára hívták az embereket? Ezzel ugyanis ezt a témát a főpapok szándékai ellenére a választási kampány szintjére emelték.
– Horn Gyula megtámadta a katolikus egyházat, amit a vallásos emberek nem hagyhatnak szó nélkül. Tehát nem a tiltakozók miatt lett ez a téma a kampány része. Az MSZP egykori elnöke, Magyarország exkormányfője úgy véli, kellő erkölcsi alappal rendelkezik ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tegyen. Úgy látszik, már elfelejtette: a politikai karrierjének nagyobbik része arra a negyven évre esett, amely sárba tiporta a lelkiismereti és vallásszabadság elvét. Több mint meghatónak tartom, hogy azok a fiatalok keltek hitünk és egyházunk védelmére, akik csak szüleik és nagyszüleik elbeszélése alapján tudhatják, hogy a szocialista diktatúrákban milyen súlyos támadásoknak volt kitéve a magyar katolikus egyház. Ezek a fiatalok érzik, hogy milyen veszélyeket rejteget, ha a szocialisták hozzák az eredeti formájukat.
– A Horn-levél része annak a lejárató kampánynak, amelyet a hírek szerint olyan előszeretettel alkalmaz Ron Werber, az MSZP külföldi kampánytanácsadója?
– Mindenképpen része. Csakhogy a magyar katolikus egyháznak sokkal nagyobb a hitele annál, hogy Horn Gyula meg tudja rengetni. Úgy látszik, az MSZP-nek semmi sem drága azért, hogy visszaszerezze az 1998-ban elveszített hatalmát. Horn Gyula most tiltakozik a papok közéleti szereplése miatt, a diktatúra évtizedeiben azonban hallgatott. Pedig akkor sok pap számára egyenesen kötelezővé tették a politizálást. Díszpintyként néhány békepapot még a parlamentbe is beültettek. Most pedig ez ellen tiltakoznak. Ez meglehetősen tudathasadásos állapot az MSZP részéről.
– Horn Gyula vádjai mögött nem az a félelem húzódik meg, hogy a történelmi egyházak inkább a polgári pártok értékrendjével szimpatizálnak? Ebben az esetben ugyanis a vádaskodását egyfajta politikai önvédelemként is fel lehet fogni.
– A polgári kormány Barankovics Istvánnak, a modern magyar kereszténydemokrácia megteremtőjének szellemi örökségét valósítja meg. Ennek a lényege az emberközpontúság, amely az Isten képére teremtett ember méltóságának tiszteletéből és annak szolgálatából fakad. A polgári kormány családpolitikája nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó. Az Európai Családterápiás Egyesület 2001. június 29-én az újonan alapított nemzetközi díját elsőként Orbán Viktornak adta át. Ezt a családpolitikát a közvélemény-kutatási adatok szerint még a szocialista szavazók nyolcvan százaléka is támogatja. Az Európai Unió az országjelentésében mindezt követendő példaként emlegette. Bajorországban is ezt a modellt tervezik bevezetni. Azt sem kívánom elhallgatni, hogy Szent István király óta időarányosan nem épült annyi templom Magyarországon, mint az elmúlt négy év alatt, a hitoktatók pedig most már állami fizetést kaphatnak. A polgári kormány további erényének tartom, hogy az egész nemzet érdekében cselekszik. A státustörvény egy nyolcvanéves sebet gyógyít, hiszen határrevízió nélküli nemzetegyesítést tudott megvalósítani. A tények tehát önmagukért beszélnek és azt bizonyítják, hogy az elmúlt négy év során valódi kereszténydemokrata program valósult meg. Mindez természetes módon megegyezik az egyházak értékrendjével. Sokan mondják, hogy a katolikus egyháznak egyenlő távolságot kell tartania a különböző pártoktól. Az egyház azonban nem figyelheti, hogy melyik párt éppen mit mond, és nem sasszézhat jobbra vagy balra azért, hogy mindig egyenlő távolságra legyen a különböző politikai erőktől. A kereszténység kétezer éves múlttal rendelkező, állandó tanítással és erkölcsi mércével rendelkezik. Szilárdan áll egy helyen, amelyhez a különböző pártok programjai közelebb vagy távolabb lehetnek. Szerintem az MSZP és az SZDSZ eszmerendszere ettől fényévnyi távolságra van, a polgári kormányé pedig azonos azzal.
– Az ön által elmondott program azon alapul, hogy az elmúlt négy év során Magyarország gazdaságilag megerősödött. Az úgynevezett jóléti kiadásokat tehát a többletbevételekből lehetett finanszírozni. Ebből nem feltétlenül következik az, hogy az MSZP hasonló gazdasági környezetben másfajta szociális programot valósított volna meg.
– Ez a két kormány eltérő gazdaságpolitikai szemléletet alapján gondolkodik. Az MSZP és az SZDSZ koalíciója a piac mindenhatóságát hirdette, amely révén Magyarországon a legvadabb kapitalizmus valósult meg. Ezzel szemben a polgári kormány Ludwig Erhard német kereszténydemokrata politikus elveit ültette át a gyakorlatba. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt a Németországi Gazdaságpolitikai Klubtól megkapta a Szociális Piacgazdaságért díjat. Még a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, Wolfgang Clement is méltatta Orbán Viktort.
– Milyen egyházképpel rendelkezik az MSZP?
– Szerintem semmi jóra nem számíthatnak a történelmi egyházak, ha az MSZP újra hatalomra kerül. Ne legyenek illúzióink. Az egyházak támogatása valószínűleg újra megfeneklene. Nézze: az Orbán-kormány nyolc hónap alatt az egyházak kárpótlása terén többet tett, mint az azt megelőző kormányok együttvéve. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szocialista párt legnagyobb ideológiai ellenfele a keresztény egyház.
– Ha már a történelmi egyházakat a szándékaik ellenére, de mégis bevonták a választási kampányba, akkor a híveiknek kifejthetik-e a véleményüket a pártokról vagy azok programjairól?
– A papság teológiai kötelessége, hogy az egyház társadalmi tanítását a szószékről hirdesse. Ebben senki nem akadályozhatja meg. A pap azonban magyar állampolgár is, így pedig megilleti a politikai véleménnyilvánítás joga. Az egy másik kérdés, hogy a belső, önkorlátozó törvényeik miatt mindezt a szószékről nem teszik meg. Azonban emlékezzünk Apor Vilmos püspökre, aki azt követően, hogy Győrben felállították a gettót, a szószékről, szentbeszéd közben vonta felelősségre a belügyminisztert. Ma büszkék vagyunk arra, hogy akkor ő milyen határozottan beavatkozott a politikába. Vannak tehát olyan helyzetek, amikor a klérusnak állást kell foglalnia, és az emberek figyelmét fel kell hívnia a rájuk leselkedő veszélyre.
– Ilyen a választási kampány is?
– Pontosan. Az emberek jövője attól függ, hogy milyen szemléletű kormány alakul a választások után.
– A püspöki kar azonban eddig néma maradt. Erről mi a véleménye?
– Nem tartotta szükségesnek, hogy a méltatlan vádakra válaszoljon. Reményeim szerint a várható választási körlevelükben világossá teszik, hogy a keresztény emberek milyen szempontok alapján voksoljanak.
– Ez elég?
– Természetesen a körlevél tartalmát nem ismerem, azonban úgy gondolom, az emberek számára kellő eligazítást tartalmaz majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.