Az NBH visszaszorította a szélsőséges mozgalmakat

Az alvilág szereplői lényegesen agresszívebben törekszenek a politikai elittel való kapcsolatfelvételre, mint korábban – jelentette ki lapunknak adott interjújában Dobokay Gábor. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója beszélt a szélsőséges mozgalmak visszaszorulásáról, az illegális migrációról, valamint arról, hogy a szervezett bűnözők manapság a megszerzett vagyonnal különböző pénzügyi tranzakciókat, adócsalásokat hajtanak végre.

Milyen folyamatok zajlanak jelenleg az alvilágban? A robbantások, a leszámolások megszűntek: ilyen egységesek, vagy ennyire ziláltak a szervezett bűnözői körök?
– A Nemzetbiztonsági Hivatal a fehérgalléros bűnözés visszaszorításával foglalkozik, tehát azokkal a csoportokkal, amelyeknek kapcsolata lehet a politikai, illetve a gazdasági élet meghatározó szereplőivel. A klasszikus köztörvényes bűncselekmények főként a rendőrség hatáskörébe tartoznak. A tudomásunkra jutó információkat persze továbbítjuk az illetékes szervekhez, például a nemrégiben felállított koordinációs központhoz. Az elmúlt években a szervezett bűnözői körök bomlasztására törekedtünk, és számos külföldi állampolgárt sikerült kiszorítani az országból. Többek között ennek köszönhető, hogy ezek a fehérgalléros csoportok – csakúgy, mint a szürke- és kékgallérosok – székhelyüket áttették, visszahúzódtak, és már nem itt rivalizálnak egymással.
– Az alvilág most mely területen próbálja a vagyonát gyarapítani?
– Korábban főképpen a szerencsejátékból és a prostitúcióból húztak hasznot, ma már inkább gazdasági téren tevékenykednek. A már megszerzett vagyonnal különböző pénzügyi tranzakciókat, adócsalásokat hajtanak végre. Jellemző, hogy a bűnelkövetésről nem mondanak le, de a megszerzett pénzt igyekeznek tisztára mosni.
– A szerencsejáték erre még mindig alkalmas terület?
– Igen, bár a szerencsejátéknak is különböző ágai vannak. A pénzmosás tekintetében főleg a kaszinókra kell gondolni. Ezt úgy lehet elképzelni leegyszerűsítve, hogy valaki nyer ötvenezer eurót, amit különböző alvilági személyek megvásárolnak tőle.
– Kapcsolatrendszerét tekintve az alvilág közelebb került-e a politikai, államigazgatási elithez, illetve erősödött-e a szervezett bűnözői körök részéről az erre irányuló törekvés?
– Közelebb nem kerültek, de lényegesen agresszívebbé vált a kapcsolatfelvételre irányuló szándék. A hivatal ezeket a törekvéseket mind a politikai, mind a gazdasági szféra felé jelzi. Természetesen akkor is megtesszük a szükséges intézkedéseket, ha korrupcióra vagy zsarolásra utaló információk jutnak az NBH tudomására. Elsődleges feladatunk azonban a megelőzés. Ennek megfelelően az elmúlt években nagyon sokat tettünk a kormányzati szervek és a nemzetgazdaság működése szempontjából meghatározó vállalkozások biztonsági védelmi rendszerének megfelelő szintre emelése, valamint a titokbirtokosok tájékoztatása terén. A köztisztviselők figyelmét külön kiadványban hívtuk fel a veszélyekre és azok elkerülésére.
– Közreműködtek a székesfehérvári maffiaügy felgöngyölítésében?
– Bár rálátásunk volt, a hivatal közvetlenül nem vett részt az ügy felderítésében. A birtokunban lévő információkat természetesen átadtuk az illetékes szerveknek.
– Az már köztudott, hogy működik a mobiltelefonok lehallgatása, ám a szervezett bűnözői körök lopott, illetve kikódolt telefonokkal védekeznek a technikai fejlesztések ellen. Úgy tűnik, az alvilág van lépéselőnyben.
– Egyáltalán nincs lépéselőnyben, ugyanis a kommunikációs kultúra fejlődése egyre több olyan lehetőséget biztosít, ami a nyomonkövetéshez szükséges. Az alvilág ugyan rengeteg trükköt bevet, ám a folyamatos technikai újítások nagyon sok olyan lehetőséget nyújtanak, ami nagyban segíti a hivatal eredményes munkáját. Ezeket most nem részletezem, mert nem kívánok ötleteket adni.
– Az NBH évkönyvében szó van arról is, hogy az alvilág a legjobban képzett jogi, gazdasági szakemberek segítségét is igénybe veszi tevékenységéhez.
– Valóban megfigyelhető ez a jelenség. Egyes csoportok az illegálisan megszerzett pénzt különböző szakértők tanácsait megfogadva viszik át a legális gazdasági életbe. Ez az egyik lényeges pont, ahol a hivatal tetten érheti a szervezett bűnözői tevékenységet. Volt olyan eset, amikor jó nevű szakembereket figyelmeztettünk arra, hogy amennyiben teljesíti a szóban forgó személyek kérését, társtettessé válik az adott ügyben. Megtörténik persze, hogy a busás anyagi haszon ellenében vállalnak bizonyos kockázatokat és segédkeznek az alvilágnak. Itt meg kell jegyeznem, hogy az NBH leleplezte és büntetőeljárást indított abban az ügyben, amelyben külföldi állampolgárok számára szakértők közreműködésével tartózkodási engedélyeket árusítottak.
– Nyilván a jogszabályok kijátszására is ötleteket adnak az alvilágnak dolgozó jogászok, ügyvédek. A hivatal a tudomására jutott információk alapján jelzi a kormányzat felé ezeket a jogi kiskapukat?
– Az NBH minden törvény előkészítésében részt vesz, és természetesen mi magunk is kezdeményezünk jogszabályi módosításokat. Most készítünk egy olyan biztonsági normarendszert, amelyet jogszabályokkal lehetne érvényesíteni, és amely a kormányzati szervek működését segítené. A titokvédelemhez igazodva egységes intézkedésekre van szükség az intézményeken belül és a szerződéses partnerek, a beszállítók biztonsági előszűrését illetően is.
– A hivatal kiadványa szerint egyes hazai alvilági csoportok tevékenysége mögött idegen titkosszolgálatok tevékenysége húzódik. Részletezné ezt a megállapítást?
– A Magyarországon működő szervezett bűnözői körökben vannak olyan személyek, akik kötődhetnek külföldi, ellenérdekelt titkosszolgálathoz. Ez lehetséges úgy is, hogy az illető korábban egy szolgálat tagja volt, így kapcsolatrendszere, speciális képzettsége megmaradt, s éppen ezért tartanak igényt a munkájára. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy ellenérdekelt titkosszolgálatok információszerzési szándékkal próbálnak meg egyes prominens személyeken keresztül kapcsolatokat létesíteni.
– Milyen mértékben erősödik hazánk tekintetében a gazdasági hírszerzés és az ipari kémkedés?
– Ezen a területen valóban lényegesen aktívabb tevékenység figyelhető meg. A gazdasági hírszerzés lényegében azt takarja, hogy egy másik állam titkosszolgálati úton a gazdálkodó szervezetek védett adataihoz akar hozzájutni. Ennek alapját az egyes régiók között mélyülő gazdasági, tudományos, műszaki különbségek vagy ellentétek adják. Ezek persze új kihívást jelentenek az eredményes biztonsági intézkedések kidolgozásában és eredményes alkalmazásában. A hivatal éppen ezért szoros kapcsolatban áll számos vállalattal, segítséget nyújt számukra a partnerek ellenőrzésében és a kommunikációs csatornák védelmének kialakításában. Az ipari kémkedésre ugyanakkor nem egy titkosszolgálat, hanem egy konkurens vállalat ad megbízást. A másik fél így komoly fejlesztési költségeket takaríthat meg, és a pályázatokon való szereplésnél is előnyt szerezhet. Az NBH éppen ezért a vállalkozók számára nemrégiben készített egy kiadványt, amely segítségükre lehet abban, hogy titkaik ne juthassanak illetéktelenekhez. A következő parlamenti ciklusra az országgyűlési képviselők számára is készítünk egy tájékoztatót, amelyben az őket fenyegető veszélyekre hívjuk fel a figyelmet.
– A szélsőséges mozgalmak tevékenysége szinte érzékelhetetlenné vált. Mennyiben tulajdonítható ez az NBH-nak?
– A hivatal sikeresen lépett fel egyes szélsőséges csoportokkal szemben, és többször kezdeményezett hatósági intézkedéseket. Ezek a mozgalmak mára lényegében elveszítették tömegbázisukat, és a társadalom sem fogadja el őket. Anyagi forrásaik is minimalizálódtak, propagandatevékenységüket eleinte műsoros kazetták, CD-k közreadása és koncertek szervezése jellemezte, mostanában azonban egyre inkább kihasználják a világháló adta lehetőségeket. Megjelentek viszont a globalizációellenes anarchista csoportok, amelyek világszerte nagyobb tömegeket tudnak mozgósítani, és rendezvényeik gyakran rendzavarással párosultak. Az NBH és a rendvédelmi szervek sikeresen akadályozták meg, hogy a budapesti NATO-értekezlet ideje alatt Magyarországon is pusztítás legyen. A hivatal tapasztalatai szerint a globalizációellenes megmozdulások nem találkoznak a lakosság támogatásával. Erőszakos megnyilvánulásaik miatt azonban kiemelt feladatunknak tekintjük a jelenséggel kapcsolatos adatgyűjtést és a rendbontásra törekvő csoportok tevékenységének ellenőrzését.
– Szabó Albert már elég régen külföldre távozott. A szélsőjobboldal korábbi hangadója járt azóta Magyarországon?
– Nem.
– Az EU-csatlakozás közeledtével kiemelt feladatot ró az NBH-ra az illegális migráció elleni fellépés. Milyen tendenciák mutatkoznak ennél a jelenségnél?
– Az elmúlt évtizedben felerősödött migrációs folyamat első szakaszában a balkáni polgárháborús övezetből a létbiztonság, illetve gazdasági okok miatt menekülők Magyarországon keresztül indultak Nyugat-Európába. A délszláv válság rendezését követően megkezdődött a polgárháborús menekültek visszaáramlása, a gazdasági menekültek utánpótlása azonban nem szűnt meg. Napjainkra pedig Magyarország is célországgá vált, egyre többen érkeznek letelepedési szándékkal. A hivatal vizsgálja, hogy az illegális migránsok, a bevándorlásért vagy a menekültstátusért folyamodó külföldi állampolgárok magyarországi tartózkodása hordoz-e nemzetbiztonsági veszélyt. Az NBH együttműködik a idegenrendészeti szervekkel. A Határőrséggel és a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalával folyamatos, napi szintű információcserével segítjük egymás munkáját, így közösen mindent megteszünk azért, hogy ezen a területen is megfeleljünk az EU elvárásainak.
***
Dobokay Gábor 1956. szeptember 19-én született Pécsett. Tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán végezte 1977–1981-között. Angol és német nyelven beszél. Nős, egy gyermeke van. 1998. november 1-jén nevezte ki a miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává. 1999. március 1-jén nevezte ki a köztársasági elnök vezérőrnaggyá.