Az ország érdekében politizál a HSLS

A Horvát Szociálliberális Pártnak (HSLS) nem állt szándékában a kormánykoalíció felbomlasztása, miniszterei visszahívása és egyéb javaslatai a kormány olajozottabb működését célozták – nyilatkozta lapunknak Dorica Nikolic, a HSLS alelnöke.

Az ön pártja néhány minisztere visszahívásával a legnagyobb válságot idézte elő a Horvátországot kormányzó öttagú koalíció történetében. Mi volt az oka annak, hogy így tett?
– Az efféle szituációk az európai demokráciákban teljesen megszokottak. Az a tény, hogy egy ilyen lépés Horvátországban válságot okoz, annak a jele: nálunk még nem mindenki érti, hogyan működik egy koalíció. A Horvát Szociálliberális Párt csak azt akarta, hogy a kormány működőképes legyen. Az eredetileg hatpárti koalíció egy tag kilépésével ötpártira apadt, ezért szerintünk módosítani kell a koalíciós megállapodást, hiszen ez a koalíció már nem ugyanaz. Érvényt akartunk szerezni továbbá a megállapodás azon kitételének, amely szerint a koalíciós kormányzás nem azt jelenti, hogy az abban részt vevő pártok eggyé olvadnak, hanem azt, hogy megőrzik identitásukat és joguk van kifejteni a kormányzással kapcsolatos véleményüket.
– A HSLS lépését a legtöbben azzal magyarázták, hogy nem értett egyet a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködéssel. Most azonban e tekintetben teljes egyetértés mutatkozik Drazen Budisa HSLS-elnök és Ivica Racan kormányfő között. Nem lehet, hogy inkább a gazdaság volt a fő ok, hiszen a párt éppen a gazdasági és a közlekedési tárca éléről hívta viszsza miniszterét?
– De igen, mert a gazdasági növekedés ütemét nem tartjuk megfelelőnek és elégedetlenek vagyunk a kormány teljesítményével a külföldi, legkivált a zöldmezős beruházások előtt tornyosuló adminisztratív akadályok lebontásában. A másik ok azonban valóban a hágai bíróság volt. A HSLS mindig is az együttműködés mellett foglalt állást, de csakis azoknak a határozatoknak az alapján, amelyeket maga a kormány hozott, továbbá a horvát szábor által elfogadott nyilatkozat és mindazon egyéb dokumentumok szellemében, amelyek ebben a kérdésben eddig megszülettek. Ezekben a horvát kormány maga vállalt kötelezettséget arra, hogy nem tárgyal olyan vádiratokról, amelyek nem individualizálják az elkövetett bűnöket, hanem a horvát nép honvédő harcának igazságosságát, következésképpen Horvátország legitimitását kérdőjelezik meg. A HSLS volt tehát az egyetlen a koalíciós partnerek közül, amelyik következetesen tartotta magát a közösen lefektetett elvekhez.
– Az utóbbi időben a HSLS-t és elnökét, Drazen Budisát is gyakran éri az a vád, hogy eltávolodott a hagyományos liberális értékektől és inkább a nemzetközpontú politizálás felé közelít. Netán a HSLS is olyan fordulatra készül, mint amilyent a Fidesz hajtott végre a nem olyan távoli múltban, amikor a liberális pártok tömörüléséből kilépve az Európai Néppárthoz csatlakozott?
– A HSLS-nek az a célja, hogy a legerősebb középpárt legyen Horvátországban. Hogy ezt az Európai Liberális Demokraták (ELDR) vagy valamilyen más európai pártcsoportosulás tagjaként éri el, még kérdés. Amennyiben úgy látná, hogy hasznosabb lenne, ha más csoporttal szövetkeznék, mert azzal felgyorsíthatná például Horvátország integrációját, gazdasági-társadalmi felzárkózását Európához, a HSLS nem habozna változtatni, s ezt az ország javát szem előtt tartó polgárok közül senki sem venné zokon tőle.