Bosznia a Balkán forgatókorongja

„A nemzetközi közösség egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina jelenlegi formájában fennmaradjon. Az ország azonban nem stabil, elsősorban belülről ingatják, mert még nem sikerült mind a három államalkotó népet meggyőzni, hogy a jövőjét ebben az államban képzelje el” – nyilatkozta lapunknak Kocsis Kálmán, hazánk volt bosznia–hercegovinai nagykövete.

Ön mint Magyarország első rezidens nagykövete Bosznia-Hercegovinában, úttörőként érkezett Szarajevóba. Milyennek találta a magyar–boszniai kapcsolatokat kiérkezésekor, és hogyan értékelné azokat most?
– Amikor kiutaztam, elég nehezen lehetett boszniai–magyar kapcsolatokról beszélni. A délszláv háború alatt volt egyfajta együttműködés nemzetközi fórumokon, voltak demonstratív gesztusok magyar részről, amelyeket a bosnyák fél értékelt, mint például azt, hogy hazánk nagyszámú menekültet fogadott be rövidebb-hosszabb időre. Mostanra eljutottunk odáig, hogy viszonylag rendezett kapcsolatrendszer van a két ország között. A gazdasági kapcsolatok nagyon intenzíven fejlődtek, tavaly több mint 200 millió dollár volt a magyar export, politikai téren is történt előrelépés.
– Mely területeken számít látványos javulásra?
– Mindenképpen változtatnunk kell kereskedelmi forgalmunk kiegyensúlyozatlanságán, mert a nagy magyar többlet hoszszú távon tarthatatlan. Úgy gondolom, hogy a magyar tőkének meg kell jelennie Bosznia-Hercegovinában befektetőként is. Néhány szomszédos ország „gőzerővel nyomul”, így például Szlovénia, de érzékelhetően erősödik az osztrák jelenlét, és tudatosan építi itt piaci kapcsolatait Németország és Olaszország is. Politikai téren is előbbre kell lépnünk, Bosznia-Hercegovina ugyanis egyfajta sajátos forgatókorong a balkáni térségben. Nemcsak arra gondolok, hogy a problémák nem érthetők meg Bosznia-Hercegovina ismerete nélkül, hanem arra is, hogy ami itt zajlik, az mindenképpen hatással van a környezetre, amely pedig számunkra is nagyon fontos. Nevezetesen, nemcsak Horvátország és Jugoszlávia befolyásolja a boszniai horvátokat és szerbeket, hanem ők is visszahatnak Belgrád és Zágráb politikájára.
– Kevesen hisznek abban, hogy Bosznia-Hercegovina egységes, működőképes államként fennmarad. Vajon a most folyamatban lévő alkotmánymódosítás a daytoni egyezmény hallgatólagos revízióját jelenti?
– Több folyamat zajlik most a Balkánon, és ezeknek eredőjeként még sok minden történhet. A nemzetközi közösség egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina jelenlegi formájában fennmaradjon. Az ország azonban nem stabil, elsősorban belülről ingatják, mert még nem sikerült mind a három államalkotó népet meggyőzni, hogy a jövőjét ebben az államban képzelje el. Dayton kétségtelenül nagyon sajátos államformát hozott létre, lényegében konföderációt a szerbek, a bosnyákok és a horvátok között, ami azonban nincs kimondva, ezen belül föderációt a bosnyákok és a horvátok között, ami pedig nincs megszervezve, vagyis a bosnyák és a horvát rész nincs területileg szétválasztva. Módosításokra szükség van, így elméletileg nem zárható ki egy újabb daytoni konferencia. Szerintem nincs igazán realitása, mert a daytoni szerződés Pandora szelencéje: ha egyszer kinyitják, nem biztos, hogy újra be lehet csukni. Azóta ugyanis minden népcsoport rájött, hogy mit veszített Daytonban, s most megpróbálná a többiek rovására korrigálni. Zajlik egy folyamat, ami de facto korrekciója Daytonnak, ami bizonyos törvénymódosításokkal és a nemzetközi közösség főmegbízottjának igen tág hatalmával élve próbálja működőképessé tenni az államot. Ez a folyamat azonban igen lassú és nehézkes, mert komoly etnikai ellenállásba ütközik.
– Ön frissen érkezett haza Bosznia-Hercegovinából. Mi a véleménye, sikerül valaha kézre keríteni a boszniai háború szörnyűségeiért közvetlenül felelősnek tartott Radovan Karadzsicsot és Ratko Mladicsot?
– Ez nem lehet kérdéses, mert amíg ez a két ember szabadlábon van, addig a boszniai háborúnak nincs vége. Szabadságuk egyesekben reményt, másokban félelmet kelt. Nem hiszem, hogy eddig azért kerülték el a letartóztatást, mert olyan ügyesek voltak, hanem sokkal inkább azért, mert a politikai akarat hiányzott a lefogásukhoz. Tény, hogy Bosznia-Hercegovinában több tízezer NATO-katona volt és van, minden rendőrőrsön legalább egy nemzetközi rendőr van. Így nehezen elfogadható az az érvelés, hogy nem tudják, hol vannak ezek a emberek. Szerintem már megszületett a döntés, vagy rövid időn belül meg fog születni, s Karadzsicsék oda kerülnek, ahová kerülniük kell. Ez alapfeltétele annak, hogy a lelkekben megkezdődjön a szembenézés a saját tettekkel, és a megtisztulás, aminek hiánya az egész térség problémája. Kétségtelen, hogy mindegyik fél oldalán követtek el háborús bűnöket, de mégsem mindegy, hogy kinek-kinek hány – főként polgári – áldozat élete szárad a lelkén, és hogy agresszor volt-e ebben a háborúban, vagy megtámadott és védekezésre kényszerített fél.
***
Karadzsics védelmi gyűrűi. A háborús bűnök elkövetésével gyanúsított Radovan Karadzsics volt bosznai szerb elnököt hármas védelmi gyűrű oltalmazza, bárhol tartózkodik is – írja a Reporter című belgrádi hetilap. Az általában jól értesült magazin szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék legkeresettebb vádlottjának védelme állandó készenlétben áll. A három védelmi gyűrű közül kettőnek a tagjai sohasem tudják, hogy Karadzsics az adott pillanatban éppen az ő védelmük alatt áll-e, vagy máshol, más településen tartózkodik. Maga Karadzsics csak a legszűkebb testőrségével van közvetlen kapcsolatban. Ennek tagjai olyan személyek, akik a boszniai háború kezdete óta kitartanak mellette. Amilyen bonyolult Karadzsics védelme, ugyanolyan átláthatatlan az őt finanszírozó rendszer is. A Reporter szerint a volt boszniai szerb vezetőt számos helyről pénzelik, s legtöbbször maguk a jótékonykodók sem tudják, hogy adományuk a hágai vádlottnál köt ki. (MTI)