Botrány a német felsőházban

Több mint ötórás – a témának megfelelően magas színvonalú, de egyben éles hangú – vita után a német parlament felsőháza, a szövetségi tanács botrányos körülmények között jutott el a végső döntésig, amikor nem fogadta el a szövetségi belügyminisztérium bevándorlási törvénytervezetét.

Stefan Lázár
2002. 03. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Bundesratban a kereszténydemokrata vezetés alatt álló tartományok kezdettől fogva amellett foglaltak állást, hogy a társadalom jövőjét jelentős mértékben befolyásoló törvényt a jelenlegi formájában elutasítják, s követelik annak átadását az egyeztetőbizottságnak.
Ez a grémium akkor lép színre, ha a parlament alsóházában a koalíciós partnerek, az SPD és a Zöldek támogatásával megszületett döntés nem nyeri el a Bundesrat támogatását. A CDU ezúttal csak akkor érhette volna el a célját, ha a Brandenburgban működő SPD/ CDU koalíció elutasító álláspontra helyezkedik. A szavazás során a szociáldemokrata miniszterelnök, Manfred Stolpe igennel, a mellette ülő kereszténydemokrata belügyminiszter, Jörg Schönbohm félreérthetetlen nemmel válaszolt, így az alkotmány 51. paragrafusa értelmében ennek a tartománynak a szavazata érvénytelennek minősítendő.
Általános meglepetésre az ülés elnöke, a berlini főpolgármester, Klaus Wowereit másodszorra is feltette a kérdést Stolpénak, aki ismételten igent mondott, amit az elnök úgy értékelt, mint a tartomány egyetértését. Ezt követően a felháborodásnak olyan megnyilvánulásaira került sor, amelyek a múltban mindeddig ismeretlenek voltak. Türingia miniszterelnöke, Bernhard Vogel az ülés negyvenöt perces megszakítását követelte, és kijelentette: „Rendkívüli eseménynek lehettünk szemtanúi. Olyan szavazási eredmény született, amely meggyőződésem szerint világosan és egyöntetűen ellentmond a köztársaság alaptörvényének.”
A szünetet követően a hesseni miniszterelnök, Koch felszólította az ülés elnökét, hogy hatálytalanítsa az eredményt, mert a brandenburgi CDU-s belügyminiszter véleménye nyilvánvaló volt. Schönbohm ezt előzőleg elmondott beszédében is kifejezésre juttatta és ennek megfelelően az SPD-miniszterelnök Stolpe igenlő válasza nem mérvadó. „Biztos vagyok benne, hogy az így elfogadott törvényt a szövetségi elnök, Johannes Rau nem fogja aláírni!” Klaus Wowereit visszautasította a CDU-tartományok javaslatát, érvényesnek minősítve az eredményt. A kereszténydemokraták az ülés félbeszakítását és elnapolását követelték, amikor az SPD-többség ezt elvetette, a CDU-tartományok képviselői kivonultak a teremből. A politikai botrány elérte csúcspontját. Minden jel arra mutat, hogy az unió vezette tartományok a szövetségi alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Gerhard Schröder kancellár a sokat vitatott kérdést távol akarta tartani a közte és a kereszténydemokrata kancellárjelölt, Edmund Stoiber között folyó választási harctól, de e célt nem sikerült elérnie. A többször is átalakított törvénytervezet hatalmi szakítópróba árnyékát vetítette, s ez be is következett. A német parlamentarizmus felsőházában harmincöt igenlő szavazattal alakulhat ki az abszolút többség. Ha figyelembe vesszük, hogy a német törvénytervezeteknek több mint a felét a jövőben is a Bundesratnak kell elfogadnia, akkor nyilvánvaló, hogy a szövetségi tanács valóban a kiszámíthatatlanság izgalmainak a központja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.