Cseh hajthatatlanság a Benes-ügyben

A cseh közszolgálati televízió egyórás politikai vitaműsorának vendége, Bernd Posselt, az Európai Parlament képviselője, a kitelepített szudétanémetek szövetségének elnöke vasárnap este bocsánatot kért a cseh nemzettől azon szudétanémetek tetteiért, akik elősegítették a náci rendszer uralomra jutását. Kijelentette, számára a nácizmus és minden, ami ezzel összefügg, a XX. század legförtelmesebb bűntette volt, amelyben a szudétanémetek is részt vettek, s ez gyalázatos cselekedet.

A vitába a moderátoron kívül élő kapcsolással részt vett Lubomír Zaorálek, a képviselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke és Pavel Telicka, a külügyminisztérium államtitkára is. Zaorálek szemére vetette Posseltnak, hogy a szudétanémetek fő célja vagyonuk visszaszerzése, a második világháború eredményeinek revíziója. Posselt válaszában rámutatott: arra nem képes igenlő vagy elutasító választ adni, hogy a kitelepített németek visszakövetelnék-e vagyonukat Csehországtól, hiszen több millió ember vagyonát kisajátították. Ezen áldozatok mindegyike maga dönt arról, miként fog cselekedni. Zaorálek hozzászólásában amiatt bírált néhány német újságot, hogy Benest a XX. század diktátorai közé sorolták. Reagálásában Posselt elismerte ugyan Benes államalapító érdemeit, ám hozzáfűzte: Benes személyesen kérkedett azzal, hogy németek millióit űzte el hazájából, s már a második világháború előtt emlegette a németek kitelepítését. A német politikus arra is rámutatott, hogy 1918 után a csehszlovák politika történelmi hibát követett el azzal, hogy a szudétanémetek autonómiatörekvései nem valósulhattak meg, s ez csak a totalitárius rendszerben, azaz a Németországhoz való csatlakozás után történhetett meg. Posselt úgy véli, mind a németek, mind a csehek szörnyű jogtiprást követtek el, miközben mindkét nép szenvedett. Szerinte hasznos lenne, ha a cseh állam gesztusként elismerné a németek elűzetésének jogtalanságát, nemcsak a jelenlegi, de a korabeli normák szerint is.