Csehország meghátrál Benes-ügyben?

Késznek mutatkozott a cseh kormány arra, hogy változtatásokra kérje a cseh törvényhozókat, ha kiderülne, hogy a Benes-dekrétumok nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal – jelentette az MTI Strasbourgból.

A híradás szerint Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa szerdán az Európai Parlament előtt számolt be a cseh készségről – amit Zeman kormányfő azonban rögtön cáfolt –, és szólt arról is, hogy a dekrétumok kisajátítási része ellentétben áll mind a mai cseh joggal, mind az európai uniós joggal, éppen ezért elavult. A biztos szavai szerint az EU-ban való együttélés szempontjából immár az a fontos, hogy a tulajdon visszaszármaztatásakor ne legyen semmiféle hátrányos megkülönböztetés.
Mint mondta, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió parlamentje független szakértői vélemény kialakítására adott megbízást a Benes-dekrétumok ügyében, és a cseh kormány is vizsgálja azok jogi státusát. Ezt szavai szerint maga az Európai Unió bizottsága is vizsgálja, de nemcsak jogi, hanem politikai és erkölcsi problémáról is szó van.
Jean-Christophe Filori, Verheugen szóvivője lapunk megkeresésére óvatosságra intett azt illetően, hogy a bővítési biztos ilyen következtetést vont volna le a cseh reagálásokból. A hír alighanem annak következménye, tette hozzá, hogy az osztrákok félreértették a biztos szavait. A szóvivő maga azt emelte ki Verheugen strasbourgi beszédéből, hogy a vonatkozó jogszabály már elavult, nincs hatályban, s nem szabad terhelni a bővítési folyamatot olyan témával, amely a múlthoz tartozik.
Prága azonnal reagált Günter Verheugen Európai Parlamentben elhangzott szavaira, amelyek szerint a cseh kormány kész fontolóra venni a hatályos kárpótlási törvény módosítását – jelentette prágai tudósítónk. Az APA osztrák hírügynökség szerint úgy tűnt, hogy Prága kész az 1945-ös Benes-dekrétumok megváltoztatására is. Milos Zeman kormányfő Verheugen értelmezését egyértelműen visszautasította. Kijelentette, hogy a cseh kormány a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban nem terjeszt a törvényhozás elé semmilyen módosító javaslatot.
*
Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa március 5-én a német ZDF televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Benes-dekrétumok „idejétmúltak, mivel sem a mai európai jogrendnek, sem a cseh jogrendnek nem felelnek meg”. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg hatályos cseh törvények, amelyek az elkobzott vagyontárgyakra vonatkoznak, tartalmaznak-e diszkriminatív elemeket, s ha igen, akkor valamit tenni kell. 1999-ben az Európai Parlament (EP) a Benes-dekrétumok érvénytelenítésére szólította fel a cseh kormányt. Idén februárban az EP külügyi bizottsága úgy döntött, független jogásztestületet kér fel a Benes-dekrétumok mérlegelésére. Az EP-képviselők nyomására Pavel Telicka, Csehország uniós főtárgyalója jelezte: Prága hajlandó lesz együttműködni a jogásztestülettel. Az Európa Tanács egyik kilenc évvel ezelőtti ajánlása kimondja, hogy meg kell szüntetni azokat a törvényeket, illetve azon jogszabályok hatályosságát, amelyek a kollektív bűnösség elvére épülnek.
*
A magyar külpolitika legfontosabb tételmondata az, hogy ott, ahol magyarokat bántanak vagy magyarok számára sérelmes jogszabályok születnek, a magyar kormánynak meg kell védenie a magyar kisebbség érdekeit – fogalmazott a kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában a Benes-dekrétumok ügye kapcsán. – Mi ezt a külpolitikát folytattuk eddig is, és ezután is ezt tesszük. Sajnálom, hogy a baloldali ellenzék ezért rendszeresen megtámad bennünket. Szavai szerint az osztrák kancellár, a baden-württembergi miniszterelnök, a bajor államminiszter és a magyar kormányfő hétfői esztergomi találkozóján tetemes időt fordítottak a Benes-dekrétumok kérdésére. Nézete szerint immáron nyilvánvaló, hogy a Benes-dekrétumok ügye európai kérdéssé vált, hiszen az Európai Parlament is foglalkozik vele.
A kedvezménytörvénnyel öszszefüggésben született magyar– román miniszterelnöki egyetértési nyilatkozat kapcsán szólt arról, hogy az elmúlt több mint két hónapban Romániából egyetlen munkavállaló jelentkezett, aki e megállapodásra alapozta a munkavállalási igényét. „Korábban a baloldali ellenzék azt mondta, hogy milliószám zúdulnak át a határon a román állampolgárok. Most úgy tűnik, hogy egy ember zúdult át. Úgy tudom, egy pincér támadta meg a magyar munkaerő-piacot” – fogalmazott Orbán Viktor.