Cheney ugyanakkor az izraeli–palesztinai ellentét legújabb aggasztó méretű fellángolására is megoldást próbál találni.
Nagy-Britannia nem lelkesedik egy újabb Öböl-háború gondolatáért. A brit kormány és közvélemény elfogadja, hogy Szaddám Huszeint valahogyan el kell távolítani Irak éléről, mert fegyverkezési politiká-ja az egész világra veszedelmes. Ugyanakkor sem a közvélemény, sem a kormánypárt nem egységes a tekintetben, hogy helyes-e a fegyveres beavatkozás Irak ellen. A kormányon belül Clare Short nemzetközi segélyügyi miniszter adott hangot a kételyeknek, míg a kormánypárti frakció beavatkozást ellenző részének véleményét Tam Dallyel képviselő fogalmazta meg. Mindketten azt akarják, hogy az Irak részéről fenyegető veszedelmet az ENSZ hárítsa el ellenőrzések útján.
Tony Blair értésére adta az amerikai alelnöknek, hogy Nagy-Britannia továbbra is hajlandó ugyan vállalni a harcot az USA oldalán a nemzetközi terrorizmust segítő kormányok ellen, de szorgalmazta, hogy az amerikaiak tegyenek diplomáciai lépéseket, és ha kell, gyakoroljanak erős nyomást Izraelre.
A brit védelmi minisztérium minden eshetőségre készen hetek óta foglalkozik egy esetleges Irak elleni földi hadjárat felvonulási ter-veivel. Az alelnöknek azonban nem lehetnek kétségei afelől, hogy London a fegyveres beavatkozás előtt minden más lehetőséget ki akar meríteni.
Tízórai zölden: így csomagoljunk fenntarthatóan a gyereknek
