Értékelő konferencia a honvédelmi tárcánál

Több mint harminc éve, 1971 óta nem volt ilyen mértékű illetményemelés a honvédelmi szférában – hangsúlyozta a tárca tegnapi vezetői értekezletén Szabó János honvédelmi miniszter. Kijelentette: a haderőreform végrehajtása érdekében tett tavalyi intézkedések megállják a helyüket, és megköszönte az állomány utóbbi években végzett munkáját.

A honvédelem az elmúlt esztendőben megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek – mutatott rá Szabó János honvédelmi miniszter tegnap a tárca vezetői értekezletén. Az értékelő és feladatszabó rendezvényen kiemelte: a honvédelmi tárcához tartozó szervezetek dolgozói többségükben magas színvonalon végezték munkájukat. Mint mondta, a honvédség továbbvitte a haderőreformot, melynek során összevonták a minisztériumot és a honvéd vezérkart. Kidolgozták az ágazat új humánstratégiáját és annak törvényi környezetét is. Felkészültek a sorkatonai szolgálat idejének hat hónapra csökkentésére, növelték a szerződéses állomány arányát.
Szabó János hangsúlyozta: a 2010-ig megvalósuló haderőreform első szakaszának egyik legfontosabb feladata a honvédség vonzerejének és megtartóképességének növelése, ezzel összefüggésben a munka- és életkörülmények javítása. A polgári kormány elfogadta a tárca által erre vonatkozóan kidolgozott programokat, így laktanya-rekonstrukcióra tavaly mintegy ötmilliárd forintot fordítottak. Folytatódott a lakásépítési program, a lakáshiány 2006 végéig megszűnik a honvédségnél – emelte ki a miniszter. Ez évben várhatóan 895 lakás kerül a tárca lakásgazdálkodási rendszerébe.
A haditechnika modernizálásának részeként Magyarország tavaly 14 JAS–39 Gripen típusú többfunkciós vadászrepülőgépet bérelt – emlékeztetett Szabó János. Döntés született az L–39-es kiképző-repülőgépek üzemidejének meghosszabbításáról is. A visegrádi országok elvi megállapodást írtak elá a Mi–24-es harci helikopterek közös felújításáról – emelte ki. Idén más beszerzési tárgyalások is lezárulnak, többek között a gépjármű- és a rádiótender. Szabó János közölte: a költségvetés Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó fejezetének 2001-es kiadási főösszege 236 milliárd forint volt, amely 24,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A különböző módosítások eredményeként a ténylegesen felhasználható összeg 255 milliárd forint volt.
Tavaly minden állomány illetményét 8,75 százalékkal emelték. A köztisztviselők illetménye két ütemben (2001. július 1-jével és 2002. január 1-jével) mintegy 70 százalékkal növekedett. Mindezen túl az ebben az évben életbe lépett új szolgálati törvény minden állománykategória számára jelentős illetményemelést ír elő – mutatott rá a miniszter. A tárca számításai szerint ennek mértéke a tiszteknél 50, a tiszthelyettes- és szerződéses állománynál átlagosan 70 százalék. Szabó János hangsúlyozta: 1971 óta nem volt az ágazatban ekkora mértékű illetményemelés.
Szabó János végezetül felhívta a vezetői értekezlet figyelmét arra: tisztában kell lenniük azzal, hogy a társadalom jelentős anyagi áldozatokat vállal a honvédelem fejlesztése érdekében. A nemzet érdeklődik a magyar honvédelem ügye iránt – emelte ki. Majd hozzátette: tudatában kell lenniük annak, hogy az ország és a nemzet megbecsülésére csak akkor tarthatnak igényt, ha tevékenységük mögött valós érték van, és a megkezdett haderőreformot az Országgyűlés és a kormány által kijelölt úton továbbviszik.
***
MSZP: 2006-tól hivatásos hadsereget. Nem tervszerűnek, „hirtelen felindulásból elkövetettnek” nevezte a Magyar Honvédség beszerzési ügyeit tegnapi sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, akit szerdán Medgyessy Péter a honvédelmi tárca várományosaként nevezett meg. Ugyanakkor hangsúlyzta: nem kívánják felülvizsgálni a törvényi előírásoknak megfelelő beszerzéseket, mint amilyen például a Gripen-bérlet. Az MSZP honvédelmi miniszterjelöltje szerint a honvédségnek elsősorban a nagyon jól felkészült személyi állományára kell támaszkodnia. Hiába van több harckocsink, több repülőgépünk, abból a NATO-nak is van éppen elég – fejtette ki. A szocialisták kormányra kerülésük esetén azonnal kidolgoznák – a külügyi tárcával közösen – a nemzeti biztonsági stratégiát. Megkezdenék a hivatásos hadsereg jogszabályi hátterének kidolgozását, amelyet terveik szerint 2006-ban vezetnének be. Korszerűsítenék a katonai védelmi tervezési rendszert, mert az szerintük jelenleg nehezen számol a civil szféra honvédelmi kötelezettségeivel.