Európai célkitűzés a növekedés

Európa gazdasági jövője, versenyképessége a tét a Barcelonában zajló EU-csúcson. Most először fordult elő az Európai Unió történetében, hogy munkaülésre kaptak meghívást a tagjelöltek vezetői. Orbán Viktor miniszterelnök, aki elsőként kapott szót, arról biztosította hazánk partnereit, hogy Magyarország minden módon igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy Európa fölzárkózzon az Egyesült Államokhoz és fölvegye a versenyt vele.

Felemás érzésekkel jöttem Barcelonába – vallotta be a miniszterelnök, mert mint mondta, igazából otthon szeretett volna ünnepelni. Megítélése szerint az ünneplés módja volt az is, hogy a katalán fővárosban Európa jövőjére, a közös jövőnkre összpontosult a figyelem, s hozzátette: legnagyobb meglepetésére valóságos ünneplésben volt része Magyarországnak a csúcs kezdetén. José Maria Aznar spanyol miniszterelnök köszöntötte hazánk polgárait a nemzeti ünnep alkalmából, egyúttal felkérte az ünnepelt tagjelölt ország miniszterelnökét, hogy legyen az első felszólaló a plenáris ülésen. Beszédében a miniszterelnök szólt arról, hogy Magyarországon kiemelt hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia, az oktatás. Ezzel összefüggésben a csúcs alkalmából a tagjelölt Magyarország a tagállam Nagy-Britanniával közösen az ICT témakörével összefüggésben közös nyilatkozatot intézett a csúcs résztvevőihez. A továbbiakban Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarország már szervesen integrálódott az EU-ba, amit bizonyít három és fél milliárd eurós kereskedelmi többlete is. A miniszterelnök a sajtóértekezlet végén beszámolt arról is, hogy kétoldalú találkozót bonyolított le Lionel Jospin francia miniszterelnökkel, akit tájékoztatott a bővítés finanszírozására előterjesztett bizottsági javaslattal kapcsolatos magyar álláspontról. Orbán Viktor az ebéd közben még szót váltott Leszek Miller lengyel, Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel is.
Matolcsy György gazdasági miniszter a sajtótájékoztatón külön kiemelte azt az elismerést, amelyet a gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján kapott a magyar gazdaság teljesítményével összefüggésben. Martonyi János, aki a külügyminiszterek külön megbeszélésén vett részt, a lisszaboni folyamat külső aspektusaival összefüggésben azt emelte ki, hogy az Európai Unió meghatározó szerepre tart igényt a nemzetközi porondon.
Az Európai Uniónak alapvető érdeke a gazdasági növekedés gyorsítása – hangsúlyozta a soros elnök Spanyolország külügyminisztere, Josep Pique a tagállamok és a tagjelöltek együttes munkaülését értékelve. Mint mondta, a Tizenötök részéről eltökélt a szándék a szükséges intézkedések megtételére, és jóleső érzéssel fogadták, hogy a közösség majdani tagjai is készek kivenni a részüket ezekből az erőfeszítésekből. Az újraegyesülő Európa célkitűzése a növekedés, a tartós és fenntartható fejlődés, mondta a spanyol diplomácia vezetője, annak elérése, hogy 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb térsége legyen a kibővülő unió. A hárommillió lakosú katalán fővárosban zajló tanácskozáson az EU-tagországok állam- és kormányfői elszántan igyekeztek új életet lehelni abba az ambiciózus csomagtervbe, amelyet két éve fogadtak el Lisszabonban, ám azóta alig figyeltek az ott kijelölt célkitűzések megvalósítására. A mostani csúcs feladata fordulat elérése e téren, az ötletek begyűjtése, konkrét projektek, konkrét dátumok kijelölése, hangoztatta Pique.
Ami a várható eredményeket illeti, számos megfigyelő úgy tartja, hogy Franciaországtól függ az áttörés elérése az áram- és gázpiac liberalizációjában. Jacques Chirac francia elnök és Lionel Jospin miniszterelnök előzetesen azt jelezte, hogy csak korlátozott engedményekre hajlandók Barcelonában. Gerhard Schröder német kancellár mindazonáltal bizakodásának adott hangot, hogy az állam- és kormányfőknek sikerül kompromisszumra jutniuk Párizzsal az erőteljesen állami befolyás alatt levő energiapiac liberalizálásáról. Jack Straw brit külügyminiszter már példával is szolgált. „Tőlünk lehet tanulni a szabad piac előmozdítását szolgáló döntések terén” – mondta. José Maria Aznar, a vendéglátó Spanyolország miniszterelnöke viszont egyenesen arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy mindennél előbbre valóbb a megegyezés, a szociális, gazdasági és környezetvédelmi prioritások összehangolásával, mert az alternatíva az EU lebénulása lenne, amit aligha akar bárki. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a lisszaboni folyamat előrehaladása kizárólag az érintett országoktól és attól függ, hogy meghozzák-e a szükséges intézkedéseket a szociális igazságosság alapján álló gazdasági reformok végrehajtására.
A spanyol külügyminiszter a pénteki sajtóértekezleten szólt arról is, hogy számos nemzetközi kérdést tekintettek át a csúcson. Az Európai Unió mindenekelőtt üdvözölte Jugoszlávia és Montenegró megállapodását az együttmaradásról, amit Javier Solana, a közösség külpolitikai felelőse ért el a feleknél. A kritikusra fordult közel-keleti helyzettel összefüggésben az EU ismét kiállt Jasszer Arafat palesztin vezető mellett, s támogatásáról biztosította a szaúdi trónörökös rendezési elképzelését. Az egyetlen járható út az azonnali tűzszünet, a béketárgyalások folytatása, egyik fél számára sem elfogadható alternatíva a háború – hangsúlyozták a Tizenötök közel-keleti állásfoglalásukban. Kérdésre válaszolva Pique, olyan képpel, mint akinek a fogát húzzák, elmondta, hogy a megbeszéléseken egyelőre még nem volt szó Irakról, ám nem zárható ki, hogy arról is véleményt cserélnek.
Az EU-csúcs alkalmából maximális biztonsági intézkedéseket vezettek be a katalán fővárosban. Összesen több mint 15 ezer rendőr, számtalan páncélozott jármű, rakétaelhárító szerkezet, katonai és rendőrségi helikopter, sőt meg egy AWACS-gép is, amit a NATO-tól kapott kölcsönbe a spanyol kormány, vigyázott a rendre. A házigazdák két okból is nagy hangsúlyt helyeztek a biztonságra. Egyrészt szégyen lenne számukra, ha a baszk szeparatisták, az ETA fegyveresei bármiképpen is „,megzavarnák” a csúcs menetét, veszélyeztetnék a résztvevők biztonságát. Másrészt az ibériai országban nagyon komolyan veszik a tavaly szeptember 11-i terrorcselekmények megelőzését.
Az európai szakszervezetek csütörtökön Barcelonában százezres felvonulással követeltek szociális érzékenységet a csúcsra érkező vezetőktől. A „szociálisabb Európáért” mottóval lezajlott tarka, lármás és teljesen békés demonstráció végeztével az Európai Szakszervezetek Konföderációjának főtitkára erélyesen felszólította az Európai Unió vezetőit „az európai modell szociális alapjainak megszilárdítására”.