Fed: kamatemelés?

Újra közelíti a nyolcezer pontos határt a pesti tőzsde indexe. A két héttel ezelőtti 8400 pontot megközelítő szintről folyamatos lecsorgás után, e hét derekára alig több mint 7800 pont maradt. A tőzsdeindex szerdán szűk fél százalékot, tegnap pedig további 0,9 százalékot erősödött. Az indexet elsősorban az OTP 3,8 százalékos drágulása hajtotta fel, s néhány papír – többek között az IEB – a várható osztalék miatt került a befektetők látókörébe.

Rövid ideig tartott a tőzsdéken a Fed nyílt piaci bizottsága keddi döntésének megnyugtató hatása. Szerdán már a következő kamatfelülvizsgálat várható eredménye mozgatta a befektetői szándékokat. Az elemzők által valószínűsített kamatemelési folyamat közeledése eladásra ösztönözte a részvényeseket. A kínálati túlsúly miatt a Dow Jones 1,3 százalékkal, míg a Nasdaq Composite 2,6 százalékkal került a keddi értéke alá. Amint arról beszámoltunk, az USA jegybankjának monetáris ügyekben illetékes testülete a hét elején változatlanul 1,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, ugyanakkor a jegybank szerepét betöltő intézet vezetői arra tettek utalást, hogy a recesszió befejeződött, s a gazdasági növekedés újbóli erősödése a kamatok emelését teszi szükségessé.
A Nasdaq technológiai részvények árát az Intel rántotta magával. A legnagyobb processzorgyártó részvényeinek árfolyama azért csökkent, mert a Salomon Smith Barney lefelé korrigálta a társaság nyereségprognózisát. A negyven- éves mélyponton álló kamatok várható emelésének lehetősége elsősorban a pénzügyi szektor részvényeire hatott negatívan.
Tegnap új makroadat került nyilvánosságra az USA-ban. A februári infláció az előzetes várakozások szerint alakult. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 0,3 százalékos, míg a fogyasztói árak emelkedése 0,2 százalékos volt – jelentette az MTI. Az elemzői prognózisok mindkét adatra vonatkozóan átlagosan 0,2 százalékot tartalmaztak. A fogyasztói árak emelkedésében legnagyobb szerepet a lakásköltségek drágulása játszott. A 12 hónapra visszatekintő infláció – megegyezően az előző hónapi adattal – 1,2 százalék volt februárban. Szintén tegnap tették közzé a gazdaság főbb mutatóiból számított átfogó mérőszámot (leading indicators), amely a decemberi erősödést követően januárban további 0,8 százalékkal emelkedett. A piaci szereplők az infláció mértékéből, valamint a leading indikators kedvező változásából arra következtettek, hogy a Fed akár már májusban feszíthet a monetáris gyeplőn, azaz megkezdheti az irányadó kamat emelését.
Amíg az elmúlt időszakban a pesti részvények ára a kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat ellenében esett, tegnap fordított folyamatok zajlottak. A külföldi indexek csökkenése, stagnálása mellett a BUX napközben stabilan egy százalék körüli nyereséget halmozott fel, s a záró szakaszban bekövetkezett kisebb süllyedés ellenére maradt a zárásban, 0,91 százalékos plusszal, az előző napi szinthez viszonyítva. A vezető részvények közül legnagyobb kereslet a 3,8 százalékkal dráguló OTP papírjai iránt mutatkozott. A Mol egy százalékkal, a Richter 0,6 százalékkal erősödött. A Matáv – hatszázmillió forintos üzletmenetben – 1,9 százalékkal lett olcsóbb.
A közepes likviditású papírok közül váratlanul nagy befektetői érdeklődés támadt az Inter-Európa részvényei iránt, mert a befektetők között elterjedt, hogy az évi rendes közgyűlésen kedvező osztalék kifizetéséről születhet döntés.
Szinte biztosra vehető, hogy a Zwack Rt. április 24-re meghirdetett közgyűlésén a tulajdonosok megszavazzák majd az igazgatóság részvényenkénti 750 forintos (75 százalékos) osztalékjavaslatát. A tegnap megismert igazgatósági indítvány nem okozott meglepetést, mert összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, s a tavalyi osztalék mértékével. Ennek megfelelően a papír ára maradt a korábbi 6500 forinton. Tegnap hirdette
meg évi rendes közgyűlését a BorsodChem is. A társaság részvényesei április 11-én dönthetnek majd többek között az igazgatóság részvényenkénti 120 forintos osztalékjavaslatáról. A részvény tegnap 25 forinttal drágult, annak ellenére, hogy az igazgatóság javaslata elmarad a tavaly kifizetett, részvényenkénti 150 forintos tulajdonosi részesedéstől.