Fókuszban az egészségturizmus

Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános terjedése következtében világszerte az egészségturizmus – a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus, valamint a betegségmegelőzésre, az egészséges életmódra és az egészség karbantartására támaszkodó wellnessturizmus – gyors növekedése figyelhető meg. Ahhoz, hogy ez a szektor fejlődőképessé váljék, központi, önkormányzati és vállalkozói tőkére egyaránt szükség van.

Évente 20 millióan fordulnak meg az Európiai Gyógyfürdők Egyesületének adatai szerint az európai fürdőhelyeken – beleértve Oroszországot is. A fürdőhelyeken a vendégek összesen 120 millió éjszakát töltenek el, azaz átlagosan minden vendég hat éjszakát tölt el egy-egy fürdőhelyen.
A gyógy- és termálforrásokra épülő turisztikai piac azonban ennél jóval nagyobb méretű. Az 1990-es évtized nagy trendváltása, hogy a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógy- és termálturizmus mellett, vele versenyre kellve, egyre inkább az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és üdülési élményeket nyújtó wellnessturizmus kerül előtérbe.
Az egészségturisztikai piac gyors növekedésének egyik oka, hogy ez az ágazat – a turizmus más területeivel összehasonlítva – számos egyedi előnnyel rendelkezik. Ezen a területen nem érvényesül a szezonalitás hatása. Az átlagos tartózkodási idő, a turizmus más ágainál tapasztalható három-öt napnál jóval hosszabb, a piacvezető országokban nyolc-tíz nap között mozog. A fajlagos költés átlagosan egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területein. Az egészségturizmus az adott turisztikai vonzerő rendkívül széles és komplex hasznosítását teszi lehetővé. A bevételek jelentős része devizában jelentkezik.
Az egészségturizmus előnye tehát, hogy egyaránt alkalmas a külföldi és a belföldi vendégforgalom növelésére, az egy látogatóra jutó fajlagos költés emelésére, valamint a turizmus időbeli és térbeli koncentrációjának csökkentésére. Mindenekelőtt a turisztikai szezon meghosszabbítására, s végső soron Magyarország turisztikai vonzerejének növelésére.
Hazánk területének négyötödén találhatunk hévizet, 1289 hévízkutat tartanak nyilván. Ebből közel 140 településen 270 kút mellé épült fürdő. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél jóval szerényebb, hiszen Magyarországon mindössze negyvennyolc gyógyszálló működik, gyógyfürdő minősítéssel pedig csak harmincöt fürdő rendelkezik.
A Széchenyi-terv tízéves egészségturizmus-fejlesztési programjának stratégiai célja, hogy Magyarország az évtized végére vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. E program keretében 160 gyógy- és termálvízre épülő egészségturisztikai központ kialakítása érhető el. Az évtized végére negyven nagy nemzetközi jelentőségű és vonzáskörű, hetven kisebb országos jelentőségű és vonzáskörű, valamint további ötven helyi jelentőségű és regionális vonzáskörű egészségturisztikai központ kialakítására, minőségi fejlesztésére nyílik lehetőség. A fejlesztési programmal 2010-re várhatóan megkétszereződik a látogatók száma, kétszeresére emelkedik az egy vendégre jutó elköltött öszszeg nagysága és megnégyszereződnek a hazai turizmus bevételei. Az egészségturizmus-fejlesztési program évente 10-15 milliárd forintos állami társfinanszírozása, valamint a vállalkozók és önkormányzatok ezt többszörösen meghaladó fejlesztési ráfordításainak következtében nyolc év múlva az egészségturizmus a hazai turizmus meghatározó ágazatává, legerősebb fejlődési motorjává válik. E fejlesztési program sikeres megvalósítása hozzájárul Magyarország vonzerejének növeléséhez.