Még érdekesebbé teszi az ügyet az a körülmény, hogy a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete néhány nap múlva fizetési meghagyást nyújt be az állam ellen. Szerintük az államnak készpénzért meg kellene vásárolnia a még forgalomban lévő kárpótlási jegyeket. László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje gyorsan felkarolta a tulajdonosok ügyét.
A szocialista pénzügyminiszter-jelölt ma találkozik a tulajdonosokkal, és – állítása szerint – használható megoldást ígér a papírjukért a piacinál magasabb árfolyamot remélő birtokosoknak. Ez a körülmény némi magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért állhat érdekében bárkinek is milliárdokat ebbe – az utóbbi időben nem túl jól forgó – értékpapírba fektetni. A László Csaba által ígért gyors rendezésnek csak az mond némileg ellent, hogy a miniszterjelölt által a Pénzügyminisztériumban töltött idő alatt sem sikerült meggyőző megoldást találni az árfolyam és a vélt érték között húzódó szakadékra.
A pénzügyi tárca tegnap közleményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet az ügyben fellelhető ellentmondásokra. A közlemény rámutat: a tulajdonosok jelentős részét ma már nem az alanyi kárpótoltak teszik ki, hanem olyan befektetők, akik olcsón felvásárolták a kárpótlási jegyet. E vállalkozások a politikai nyomásgyakorlást arra használják fel, hogy érthető üzleti érdekből a piaci árnál drágábban tudják értékesíteni kárpótlási jegyüket.
Tízórai zölden: így csomagoljunk fenntarthatóan a gyereknek
