A legutóbbi, 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint Romániában a magukat magyarnak valló lakosok száma 1 624 959 fő. Becsült adatok alapján ugyanakkor a magyar anyanyelvűek száma meghaladja az 1,8 millió főt. A magyar etnikum Erdély területén a lakosság mintegy húsz százalékát teszi ki. Erdélyen kívül Románia más területein is élnek magyarok. E népesség sajátos kultúrájú részét alkotja a moldvai csángó közösség, amely a középkor óta a Kárpátokon kívülre, a történelmi Moldvába több hullámban kitelepült magyar csoportokból alakult ki. A román kommunista diktatúra idején gyakorolt politika eredményeként – amely előbb Erdély középső részei, majd a magyar határ melletti területek etnikai összetételét változtatta meg – a magyarság számaránya csökkenőben van. Ennek következményei elsősorban az erdélyi városokban szembetűnők: a magyarság egyes kulturális központjai, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyenyed, Torda, Zilah mára nagyobbrészt románok által lakott településekké váltak, a hajdan szinte teljesen magyar Marosvásárhelyen pedig a lakosok fele a románságból kerül ki. A Székelyföld kivételével – ahol a születések száma meghaladta a halálozásokét – a magas halandóság miatt a népesség fogyása jellemző. Az Erdélyen kívül élő magyarok körében szerényebb mértékű a csökkenés. Jelentősen hozzájárult a magyar ajkú lakosság csökkenéséhez az elvándorlási folyamat is, becslések szerint százezerre tehető azon magyarok száma, akik az 1970-es évektől napjainkig elhagyták Romániát.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a minap levélben fordult a romániai magyar egyházak, a civil és ifjúsági szervezetek vezetőihez, valamint az írott és elektronikus sajtó képviselőihez, amelyben felkéri őket, hogy népszerűsítsék és szorgalmazzák a népszámlálás jelentőségének megismertetését és hívják fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy a magyar nemzetiség, a magyar anyanyelv, illetve a vallás kinyilatkoztatása és a népszámlálási íveken való pontos feltüntetése egyéni érdek is, de ugyanakkor létfontosságú közösségi érdek. „Nemcsak itt Romániában, hanem Európa- és világszerte is aszerint fogják a jövőben megítélni a mi súlyunkat, hogy hányan vagyunk” – fogalmazott az RMDSZ vezetője.
A szövetség Kolozsvárott válságstábot hozott létre a népszámlálás idejére. Itt lehet jelezni a felmerülő rendellenességeket. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy véli, mivel a számlálóbiztosok között nagyon kevés a magyar nemzetiségű, joggal lehet attól tartani, hogy a felmérés a magyarság kárára történhet. Kolozsvár magyar lakosságának aránya a tíz évvel ezelőtti népszámlálás adatai szerint 22,7 százalék.
Az űrlapokon a csángók külön népcsoportként vannak feltüntetve. A iasi-i római katolikus püspök a népszámlálással kapcsolatos körlevelében arra biztatja a híveket, hogy románnak vallják magukat. A Romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga idén januárban közzétett jelentésében mérföldkőnek nevezi a 2002-es népszámlálást a csángók életében, jövőjének további alakulásában. A jelentésben – amely egyaránt beszél „magyar”, illetve „román” csángókról – azt javasolják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, folytasson felvilágosító kampányt a helyi lakosság körében, egyúttal örvendetesnek tartanák, ha a szervezet minden népszámlálóbiztos mellé egy megfigyelőt delegálhatna, aki a beírások valódiságát a helyszínen ellenőrizhetné. Az 1992-es romániai összeíráskor 2165 személy vallotta magát csángónak, a moldvai katolikusok száma meghaladja a 250 ezer főt. A román központi népszámlálási bizottság egyébként később dönt arról, hogy a székelyek és a csángók a magyarok számát gyarapítják-e. A bukaresti statisztikai hivatal elnöke szerint a két népcsoport a korábbi tapasztalatok alapján került külön etnikumként a kérdőívekre.
origo.hu
Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett
