Ipari parkok – a modern kori iparosítás eszközei

z újságolvasó ma már szinte hetente találkozhat az immár több mint száz hazai „ipari park” valamelyikének nevével. Mindannyian többször olvashattuk, hogy egy-egy városban megnyitotta kapuját az ipari park, illetve valamelyik vállalat ipari parkba költözött. Ezeket a tényeket bizonyára mindenki nagy elismeréssel nyugtázza. De valójában mit is jelent maga a kifejezés: ipari park?
Az ipari parkokról szóló törvényben (1996. évi LXXXI. törvény 4. § (19); 185/1996. (XII. 11.) kormányrendelet) meghatározott definíciók, száraz előírások és feltételek tömege határozza meg az ipari parkká válás feltételeit. Ugyanakkor sokkal fontosabb az, hogy az ipari parkok kialakulása a különböző gazdaságélénkítő hatásokon keresztül milyen előnyökkel jár az átlagpolgár és a vállalkozók számára.
A lakosság szempontjából az ipari parkok legnagyobb előnye a foglalkoztatás bővülése. A város szélén működő parkok vállalatai munkahelyet biztosítanak a környék munkavállalóinak. Mivel ezek a parkok többnyire a lakóövezettől távol terülnek el, a működésükből adódó negatív hatások (mint például: a zaj, a füst és az ebből adódó levegőszennyezés) sem elsősorban a lakóhelyeket érintik. Ráadásul az ipari parkokba kizárólag olyan vállalkozások települhetnek, amelyek környezetkímélő tevékenységet folytatnak. Az ipari parkok tehát a mai iparosítás jól szervezett és meghatározott keretek között működő formáját jelentik.
Az ország különböző pontjain létrejövő ipari centrumok a nemzetgazdaság egészére is kedvezően hatnak. Ma még csak néhány ilyen biztos pontról lehet beszélni, de néhány éven belül az ipari parkok remélhetőleg behálózzák majd az ország egész területét. Ezzel egyrészt csökkentik a magyar gazdaságra jellemző centralizáltságot – Budapest- központúságot –, másrészt hozzájárulnak a térségi szerkezet előnyösebbé válásához. Az ipari parkok működéséből a gazdaság számára azonban a legnagyobb haszon – a ma még csak csírájában előforduló – innováció generálása lenne. Az elképzelésekben szereplő mintaparkokban a vállalatok nemcsak egyszerű gyártófolyamatot végeznének, hanem K+F tevékenységet is folytatnának. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok együttműködéséből származó szinergiahatás eredménye kellene, hogy a mai állapotnál sokkal szélesebb körben érvényesüljön az innováció, ami a gazdaságot egy magasabb szintre emeli.
A GKI Rt. által végzett kutatások szerint a parkok létrehozásának elsődleges célja egyelőre a munkahelyteremtés. Emögött csak minimálisan maradt el a gazdaság fejlesztésének célja. A régi és az új parkok létrehozásánál a térség felzárkóztatása, míg a köztes időszakban alapított parkoknál az innovációs potenciál növelése játszotta a legkisebb szerepet.
Egy vállalkozás telephelyének kiválasztásakor számos kritériumot vizsgál meg. Az az előny, amelyet egy ipari parkban való letelepedését követően élvezhet, valószínűleg kárpótolja más alternatívákkal szemben. Egy ipari parkban a vállalkozások számos többletszolgáltatásban részesülhetnek: „egyablakos” ügyintézés, vámügyintézés, különféle tanácsadás, a gyár őrzése stb., és mindezeket a szolgáltatásokat egy helyen vehetik igénybe. Ezek a szolgáltatások a betelepült cég működését jelentősen megkönnyítik. Mindemellett élvezheti a partnerek közelségét és az ebből adódó napi kapcsolatot, így a folyamatos konzultációval a partnerek elégedettebbé válhatnak. Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatásokban azonban ma még nagy különbségek vannak. Az új parkok közül egyes szolgáltatásokat csak kevés nyújt.
A 2000 után alapított parkok remélhetőleg a szolgáltatások széles skáláját tudják majd nyújtani.
Érdemes megvizsgálni azt, hogy mi motiválja az ipari parkot létrehozó szervezetet az üzemeltetésben. Természetesen, mint minden vállalkozás létrehozásánál, az elsődleges cél a nyereség. Leegyszerűsítve az ipari park létrehozásának motivációját, egyfajta ingatlanügyletként is felfoghatjuk: az üzemeltető megvásárol legalább 10 hektár földet, közművesíti, aztán értékesíti a vállalkozásoknak. Ennél azonban lényegesen többről van szó. A parkok kialakításánál mindig valamilyen közösségi érdek áll az ipari parkot létrehozó vállalkozás hátterében (pl.: munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés, innovációgenerálás stb.).
Egy ipari park létrehozása – helyi szinten biztosan – számos előnnyel jár (munkahelyteremtés, a térség gazdaságának fejlesztése stb.). Érthető, ha ezt a kezdeményezést állami részről is támogatják. Az állam viszont nemcsak pályázatok útján segíti az ipari park program sikeres kiteljesedését, hanem koordinációs szerepkört is betöltve igyekszik az ipari parkok jövőjét a kívánt fejlesztési irányok felé terelni. Az 1997-ben elindított ipari park program fő eredményei a következők:
– 1997-ben 28, jelenleg 133 ipari centrum rendelkezik „ipari park” címmel;
– az ipari parkokban – az ipari park cím elnyerésének időpontjához mint bázishoz viszonyítva – a betelepült vállalkozások száma ötszázzal, a foglalkoztatottak száma 43 ezerrel, a termelő beruházások értéke 380 milliárd forinttal, a termelési érték 1750 milliárd forinttal növekedett;
– az ipari parkokba betelepült vállalkozások száma 1997 és 2000 között ötszörösére emelkedett, háromszázról ezerötszázra;
– 1997 és 2000 között az ipari parkokba betelepülő vállalkozások által foglalkoztatottak száma több mint négyszeresére, 27 ezer főről 110 ezerre emelkedett;
– az ipari parkokba települt vállalkozások teljesítményének fajlagos mutatói – például az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel és export – többségében jóval magasabbak, mint a régió nem ipari parkokba tömörült vállalkozásainak átlagos mutatói.
A számos előny és siker mellett a problémákról is szót kell ejteni. Egyelőre a legnagyobb nehézséget az ipari parkok fejlődésében az ország rossz infrastruktúrája jelenti. Az úthálózat rossz minősége miatt az el- és odajutás megnehezíti az ipari parkok működését. A másik jelentős probléma a támogatásokhoz kapcsolódik. Az ipari parkok a pályázatoknál leginkább arra panaszkodnak, hogy lassú az elbírálás, kevés a központi forrás, magas a saját erő mértéke, túlságosan bürokratikus az ügyintézés.
Az ipari park program ötéves múltja ellenére ma még szinte egy park sem működik úgy, ahogy azt korábban elképzelték. Vannak sikeres parkok, de ezeknél is további fejlődés szükséges. Alig van ipari park, amelyben működne inkubátorház; a parkok többségének nincs üzleti kapcsolata kockázatitőke-társaságokkal; csak nagyon kevés parkban működnek együtt a betelepült cégek kutatóintézetekkel, egyetemekkel. Amíg ilyen hiányosságok vannak, addig nem beszélhetünk a parkokban megvalósuló innovációról. Magyarország célja az, hogy a tudásalapú gazdaságra építve az EU egyik meghatározó országa legyünk. Ennek az elhatározásnak a megvalósításához járul hozzá az ipari parkok tudományos parkká történő fejlődése. Egy ilyen ipari centrumban a vállalatok mellett egyetem vagy szakiskola, vagy egy kutatóintézet működik.
Ha az ipari parkoknak sikerül a dinamikus fejlődést fenntartaniuk, akkor az unióhoz való csatlakozáskor már hazánkban is számos olyan stabil ipari központ lesz, ahol a hazai vállalatok – a multinacionális vállalatok mellett – fontos szerepet játszanak.
A szerző a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője