Kacsa helyett hattyú

Bájos és tágas karosszéria, innovatív ergonómia, pazar alapfelszereltség és remek menettulajdonságok – ezt ígérte a tavaly ősszel bemutatott és csak a 2CV Kacsa örököseként aposztrofált C3 gyártója, s a kisautó kora tavasszal a gyakorlatban is bizonyította képességeit. Az autó a Citroën legszebb tradícióit éleszti fel, guruló emlékmű helyett azonban ízig-vérig modern, fiatalos autónak bizonyult.

Gömbölyded, bájos formájával a C3 már megjelenésében elkülönül versenytársai népes táborától. A játékos vonalvezetésű karosszéria azonban nem öncélú dizájnfogás, minden megoldása jól körülírható gyakorlati előnyt szolgál. A meredeken induló, majd a hátsó lökhárítókig egyetlen ívben húzódó tetővonal valóban tágassá teszi az utasteret: az átlagosnál magasabb utasok sem feszengenek kényelmetlenül a hátsó ülésen, a mélyre húzott oldalablakok pedig világossá, tágassá és főleg jól átláthatóvá teszik a mindössze 3,8 méteres autót.
Az egyterűeknél már bevált magas építés a C3-nak is előnyére szolgál. A rendkívül mély csomagtartó kihasználhatóságát nagyságrendekkel javítja a Citroën Moduboard rendszere. Az aszimmetrikusan osztott ülések hátfalán rögzített, néhány könnyed mozdulattal lehajtható lapok segítségével a tágas, 304 literes poggyásztér számtalan variációban rendezhető át, illetve osztható a pillanatnyi igényeknek megfelelő méretű rekeszekre. Így nem jelent problémát egy-egy szatyor vagy sporttáska biztonságos, dőlés- és csúszkálásmentes elhelyezése.

A C3 mindazonáltal nem csak bevásárlókosárként válik be. Az alapvetően városi használatra termett autócska a hosszú utaktól sem riad vissza. Ebben nagy segítségünkre van a tökéletesen a vezető testalkatához igazítható üléspozíció és a négy irányban, tág határok között szabályozható, sebességfüggő elektromos szervokormány. Ez utóbbi alacsony sebességű manőverezésnél játszi könynyedséggel tekergethető, ám a tempó emelkedésével fokozatosan csökken a rásegítés mértéke. Így kanyargós országúton vagy autópályán haladva biztosan tartja az utat, és optimális mértékű visszajelzést ad a sofőrnek. Az autó a magas építés ellenére sem túlzottan érzékeny az oldalszélre, és a feszes futóműnek köszönhetően a szembejövő kamionok sem hozzák nehéz helyzetbe a pilótát.
A műszerfal ergonómiája közel áll az ideálishoz. A digitális műszerfal a Xsara Picassóéhoz hasonlóan könnyen leolvasható, ám a keskeny félköríven elhelyezett fordulatszámmérő már több megszokást igényel. A kezelőszervek precízek, elhelyezésük mintaszerű, kivéve az ablakemelő gombokét, amelyet a kézre álló, lágyan működő váltókar mellé száműztek. Ez utóbbi egyébként a középső, 1,4 literes benzinmotor esetében lecserélhető egy kézzel is kapcsolható, négyfokozatú automatával, amellyel rendkívül komfortosan vezethető a visszafogott erejű motorral felszerelt autó. Jóval meggyőzőbb az 1,6-os benzinmotor 110 lóereje – szerencsére ennek képességeihez méretezték a C3 stabil futóművét és rendkívül hatásos, elektronikus vészfékaszszisztenssel szerelt fékrendszerét. A magyar piacon várhatóan főszerephez jutó 1,1 literes motort nem állt módunkban tesztelni, ám 61 lóereje ismeretében feltételezhető, hogy legfőbb erénye az alacsony fogyasztás lesz. Elismerést érdemel azonban az 1,4-es common rail dízel, amely halkan jár, keveset eszik és meglepő dinamikával gyűri maga alá az utat.
A C3 legkorábban nyár elején érkezhet meg a hazai márkakereskedésekbe. Pontos ára egyelőre nem ismert, ám valószínű, hogy méretéhez hasonlóan a Saxo és a Xsara közé illeszkedik majd.