Kárvallott részvényesek

Kár érte a Realbank részvényeseit. Egy mondatban így összegezhetnénk azt a minap született legfelsőbb bírósági jogerős határozatot, amelyben a taláros testület kötelezte a Realbank felszámolóját, hogy a részvényesek követelését a hitelezői igények sorában vegye nyilvántartásba, és – a kötvényesekkel azonos – „F” kategóriába sorolja be. A részvényesi igények összesítését most kezdik meg, ám a felszámolóbiztos véleménye szerint a végleges összeg nem haladja majd meg az 1,5 milliárd forintot.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) minap született határozatában megállapította: azért jogos a részvényesek követelése, mert azon az adásvételi megállapodáson alapul, hogy a Realbank megbízásából a Realbróker Kft. egy előre meghatározott árfolyamon visszavásárlási kötelezettséget vállalt a részvényekre, de ezt a vételi kötelezettségét 1998. július 10-től nem teljesítette. A Realbróker Kft. a felelősségét és a kártérítési kötelezettségét elismerte.
Az LB a Realbank kártérítési kötelezettségét két tényezőre alapozta. Egyrészt a Realbank mint megbízó egyetemlegesen felelős a megbízott Realbróker által okozott kárért. Másrészt a Realbank megsértette a törvény bankcsoportra vonatkozó előírásait, amikor nem biztosította, hogy a viszszavásárlási kötelezettségét a bankcsoporttag – Realbróker Kft. – teljesíteni tudja, illetőleg nem bízott meg helyette egy másik részvényforgalmazót.
Az ügy pikantériája, hogy a Realbróker Kft.-nek éppen az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) tiltotta meg 1998. július 10-én a részvények visszavásárlását. E határozatról a Legfőbb Ügyészség azonban megállapította, hogy indokolatlan és törvénysértő volt. Ezért a részvénytulajdonosok pert indítottak az ÁPTF ellen is, kérve: kötelezze a bíróság azon kár megfizetésére, amelyet a Realbank már nem tud kifizetni. Nem csekély tétről van szó, mert a részvényeseket – egy korábbi bírósági határozat alapján – 1998. július 10-től évi 20 százalék késedelmi kamat illeti meg az akkor esedékes vásárlási árfolyam után. Ez azt jelenti, hogy az eltelt négy év miatt már csaknem a dupláját kell megkapniuk az eredeti követelésüknek. Az LB jelenlegi döntése egy évekig tartó huzavona végére tett pontot.
Mint ismert, a Realbank felszámolója 1999-ben a húszezer kötvénytulajdonos és a 2500 kisrészvényes követelését elutasította és megtagadta, hogy azokat elismert igényként hitelezői nyilvántartásba vegye. Ez esetben a bankban maradt mintegy 13 milliárd forint vagyont teljes egészében a bank utolsó tulajdonosa, az Országos Betétbiztosítási Alap kaphatta volna meg. A kötvényesek és a részvényesek ebbe nem törődtek bele, és hosszadalmas bírósági eljárások útján elérték: a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a felszámolót, hogy a károsult ügyfeleket hitelezőként sorolja be a bank felszámolásába.
A kötvényesek hitelezővé való besorolásáról 2000 nyarán született meg a legfelsőbb bírósági döntés, és csak most, 2002. márciusban mondták ki, hogy a részvényeseket is megilleti a részesedés a Realbank vagyonából.
***
MÁSFÉL MILLIÁRDOS IGÉNY. Répássy Péter, a Realbank felszámolóbiztosa az MTI-nek leszögezte: az LB döntése nem módosítja a kötvénytulajdonosok hitelezői igényének kielégítését, amely ezerötszáz részvénytulajdonost érint. Közölte: a részvényesek igényét eddig is bejelentett hitelezői igényként kezelték, így erre 1,5 milliárd forint tartalékot képeztek. A részvényesi igények összesítését most kezdik meg, ám véleménye szerint a végleges összeg nem haladja majd meg a 1,5 milliárd forintot. Azonban a részvényesek csak egy jogegységi döntést követően juthatnak pénzhez – hangsúlyozta a felszámolóbiztos, aki emlékeztetett arra, hogy az ügyben eddig hozott, két egymásnak ellentmondó bírósági végzés hátráltatja a kifizetéseket. Répássy szerint a jogegységi döntés még az idén megszülethet.