Kastélyok és a turizmus

A kulturális turizmus egyik kiemelt ága a kastélyturizmus. A kastélyok olyan értékeket jelentenek, amelyek minden ország számára a kulturális örökség részét képezik. Ezeket a világon mindenhol megpróbálják hasznosítani, aminek egyik kiváló módja a turizmus. A hasznosítás egyik legelterjedtebb formája – a saját értékeiket bemutató kastélymúzeumok mellett – a szállodai és rendezvénytípusú hasznosítás.

A kastélyturizmuson keresztül a látogatók egyrészt megismerik az adott ország kultúrájának egy részét, másrészt a fenntartási költségeket maga az épület termeli ki. Világszerte növekvő a kereslet a kastélyturizmus iránt, ezért fontos, hogy Magyarország is tudjon ilyen lehetőséget nyújtani. Hazánkban már évek óta vannak jó példák erre – kastélyszállók találhatók többek között Röjtökmuzsajon, Parádsasváron, Sitkén –, de még mindig nagyon sok, gyakran leromlott állapotú kastély vár hasznosításra. Ezért a Gazdasági Minisztérium (GM) a kastélyok és várak turisztikai hasznosítására a Széchenyi-terven belül pályázatokat írt ki.
A tavalyi esztendőben a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjához kapcsolódó pályázatok keretében 1433 pályázat mintegy 29,8 milliárd forint támogatásban részesült. A szakminisztérium támogatásával, 112,6 milliárd forint értékű beruházással 2216 új munkahely jön létre a közeljövőben.
A turisztikai pályázatokon eddig harminchat gyógyfürdő, öt gyógyszálló, négy kongresszusi központ, tizenegy vár, hét kastély, tizenhat lovasturisztikai központ, tizenkilenc ökoturisztikai, 229 vallási turisztikai helyszín és 347 turisztikai rendezvény kapott támogatást. Tavaly december 31-ig lehetett benyújtani a 2001. évi pályázatokat, az év végén beadott néhány pályázatról 2002 januárjában született döntés. 2001 végén négy újabb pályázatot nyújtottak be, amelyeknek a támogatási igénye 344 millió forint volt. Ezek közül három pályázat összesen 246 millió forint támogatásban részesült, amellyel 891 millió forint beruházás valósul meg. A három nyertes pályázó a bókaházi Botka-kastély, a dunapataj–szelidi Bence-kastély és a csertői Festetics-kastély. Szintén a tavalyi év végén két újabb pályázatot nyújtottak be, amelyek támogatási igénye összesen 262 millió forint volt. A szigetvári végvár és a Zempléni-hegységben található Boldogkő vára részesült támogatásban, amellyel 437 millió forint összegű beruházás valósul meg.
A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának végrehajtása érdekében a turisztikai kereslet szempontjából előnyös helyen lévő kastélyokban kereskedelmi szálláshelyek kialakítását is ösztönzi a GM. Erre a pályázatra a tavalyi esztendő decemberéig hét támogatási kérelmet nyújtottak be 571 millió forintos igénnyel. A GM négy pályázatot támogatott, összesen 276 millió forinttal, amellyel 909 millió forintos beruházás valósul meg. Ezek a kastélyok a helvéciai Wéber-kastély, a szombathelyi Szegedy-kastély, a hőgyészi kastély és a mernyei piarista jószágkormányzói kastély.
A minisztérium tapasztalatai szerint a vállalkozók minden egy forint támogatáshoz 2,5 forintot tettek hozzá, ami azt jelenti, hogy az állami támogatás valóban megmozgatja a vállalkozói tőkét. Másrészt arról tanúskodik, hogy a pályázat beadásához hosszú felkészülési idő szükséges. Ezért a GM az idén is meghirdette a kastélyok turisztikai hasznosítását támogató pályázatát, amely tavalyhoz képest kibővítette a támogatások körét, és egyszerűbben teljesíthető feltételeket szabott meg.
A támogatás célja, hogy elősegítse a hazai kastélyok, kúriák, védett műemlékek, illetve műemlékvédelem alatt nem álló épületek felújítását, turisztikai hasznosítását. Amennyiben egy kastélyban kastélyszállót alakítanak ki, vagy egy már működő szállóban magasabb besorolási kategóriát szeretnének elérni a tervezett fejlesztéssel, akkor az összköltség legfeljebb harminc százaléka, maximum 200 millió forint kapható. Ennek előfeltétele, hogy a fejlesztés összköltsége legalább 60 millió forint legyen. Pályázhatnak azok is, akik panzió kialakítását tervezik, illetve a már működő panzió magasabb kategóriába sorolását szeretnék fejlesztésükkel elérni. Ez esetben a fejlesztés összköltségének legfeljebb harminc százaléka, maximum 200 millió forint kapható. Ennek előfeltétele, hogy a fejlesztés összköltsége elérje a harmincmillió forintot.