Az MSZP tervének lényege a következő: azok a kisvállalkozások, amelyek évi bruttó árbevétele nem éri el a tízmillió forintot, a 15 százalékos eva megfizetésével kiválthatnák az összes adófizetési kötelezettségüket. Viszont nem igényelhetnék vissza az áfát. Rosszabbul járnának az evával az átlagos, 15 százalékos nyereséget elkönyvelő kis cégek. Hárommillió forintos éves árbevételnél a jelenleg hatályos szabályozás szerint 395 ezer forint adó terheli a vállalkozást, ha az evát választaná a cég, 562 ezer forintot kellene fizetnie.
Más a helyzet, ha az ugyanekkora árbevételt elérő vállalkozás aránylag nagy nyereséget produkál, vagyis – vélhetően – valamilyen okból nem tudja költségként elszámolni a kiadásait. Az egyszeres könyvvitelt vezető, ötvenszázalékos jövedelmezőséget elérő vállalkozásoknak határozottan megérné élni az új lehetőséggel, hiszen az átalányadó révén 562 ezer forinttal kellene támogatniuk a kincstárt, viszont a jelenlegi rend szerint ennél lényegesen többet, csaknem egymillió forintot kell befizetniük adó gyanánt a költségvetésbe. (Jellemzően ezekből a kisvállalkozásokból működik a legkevesebb, valamilyen módon szinte minden cégvezető eltünteti a nyeresége egy részét.)
A veszteséges cégeknek nyilván öngyilkossággal érne fel a 15 százalékos átalányadót vállalni: szintén hárommillió forintos éves árbevételt feltételezve a hatályos szabályozás szerint mindössze kilencvenezer forint adó terheli a gyengélkedő vállalkozást, ugyanakkor az egyszerűsített vállalkozási adót vállalva a veszteséges cégnek is be kellene fizetnie az 562 ezer forintos adót.
Nem billen az egyszerűsített vállalkozási adó javára a mérleg akkor sem, ha nagyobb árbevételt veszünk alapul: hatmillió forintos éves összeget és 15 százalékos jövedelmezőséget feltételezve a jelenlegi rend szerint 790 ezer forintos fizetési kötelezettség terheli az adózót, az egyszerűsített vállalkozási adó alkalmazása ezzel szemben 1,125 millió forint fizetendő adót eredményezne.
Brüsszel szövegét mondta fel a baloldali polgármester
