A bizottság három főbb területen fogalmazott meg igényeket a magyar kormányzattal szemben. – Az első igény teljesítésének – vagyis a romani és a beás nyelv fejlesztésének – azért lesznek kisebb akadályai, mert ezek a nyelvek mind a mai napig egyfajta nyelvújításon mennek át – közölte. A kisebbségi és a kétnyelvű oktatás fejlesztésével kapcsolatban a főosztályvezető kijelentette: a kormányzat már tett lépéseket ezen a téren. – A bizottság ugyanakkor igényli hazánktól a kisebbségi nyelvek bírósági és közigazgatási használatának előmozdítását is – ami szerepel a kormányzat szándékai között –, bár eddig szinte fel sem merült ilyen jellegű igény – szögezte le Paulik Antal.
Emlékezetes: a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját 1992. június 22-én fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága. A dokumentumot 1992. november 5-én nyitották meg aláírásra. Ezen a napon tizenegy állam, köztük hazánk írta alá. A charta célja a regionális vagy kisebbségi nyelvek szerepének erősítése az oktatásban, a bírósági eljárásokban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben, a kultúra és a társadalmi élet területén.
Egészen váratlan helyen bukkantunk rá Fradi-drukkerekre Bakuban
