Május végéig tart az üzletrészvásárlás

Előzetes kalkuláció alapján 36-38 milliárd forintot tesz majd ki az az összeg, amelyet azoknak a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosoknak fizetnek majd ki, akiknek szövetkezete csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, és üzletrészüket az állam számára megvételre felajánlják. A lehetőség hétfőtől él, s a gazdálkodók május 31-ig ajánlhatják fel üzletrészüket megvételre az államnak – jelentette be Berczi Norbert, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón.

Berczi Norbert rámutatott egy fontos kritériumra is: csak azon csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészesei számíthatnak üzletrészük megvásárlására, akiknek szövetkezetét a szerződéskötés napjáig még nem törölték a cégnyilvántartásból. Egyébként a felszámolás, a végelszámolás, illetve a csődeljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek megvétele üzleti alapon, adásvétellel történik. A pénzt a szerződés aláírását követő 45 napon belül megkapják az érintett gazdák, akik az igénybejelentő nyomtatványokhoz az FM-hivatalokban juthatnak hozzá, vagy néhány nap múlva beszerezhetik a falugazdászoknál is.
Az agrárminisztérium által közreadott adatok szerint tavaly a külső üzletrészek megvásárlására az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. 20,68 milliárd, az idén 1,75 milliárd forintot fordított. Az FM-hivatalok kifizetéssel kapcsolatos költsége a múlt esztendőben meghaladta az 1,07 milliárd, az idén a 83 millió forintot. A nyugdíjas üzletrészek vételára eddig 4,19 milliárdot tett ki, míg az ezzel kapcsolatos FM-hivatali költségek 513 millió forintot tettek ki. Az üzletrészek eddigi finanszírozása öszszességében mintegy 28,3 milliárd forintba került, amelyből 1,7 milliárd forint volt az FM-hivatalok üzletrész-megvásárlásával kapcsolatban felmerült eddigi költsége.
Fodor Balázs helyettes államtitkár aláhúzta: a családi gazdaságok nyilvántartásba vételére március elsejéig 5609 igény érkezett be, határozatot 3601 esetben hoztak, amelyekben a jelentkezéseket el is fogadták. Az FM-hivatalok által regisztrált családi gazdálkodók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1005 fő. Őket követte a fővárosi és Pest megyei 339, és a Bács-Kiskun megyei 300 fő, míg a legalacsonyabb, kétfős regisztráció Heves megyében volt. Fodor Balázs ismertette: január 18. és február 22. között a minisztérium különböző szintű vezető munkatársai, a falugazdászok és a megyei FM-hivatalok szakemberei összesen több mint háromezer előadást tartottak a gazdáknak az idei támogatásokról, valamint a családi gazdaságokról. Leginkább a Nemzeti Földalappal, a termőfölddel, a földrendezéssel és -kiadással, valamint a szövetkezeti üzletrésszel kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.

Tiltakozik a MEDOSZ. Alkotmánybírósághoz fordult, s indítványozta a birtokpolitika elvéről szóló kormányhatározatban foglaltak alkotmányellenességének vizsgálatát a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz). Szerintük az állami földvagyon kezelésével és hasznosításával kapcsolatos elveket és feladatokat meghatározó kormányhatározat diszkriminálja a mezőgazdasági társas vállalkozások és szövetkezetek széles körét.