Már az MSZP felé kacsingat a felekezet?

Lapunk értesülései szerint a Hit Gyülekezetét tízmilliókkal támogató, váci székhelyű Észak-magyarországi Evangéliumi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány kétes orosz kapcsolatokkal is rendelkezik. Az alapítvány 1998-ban 712 758 dollár értékben adott el fésűs gyapjúszövet öltönyöket az Orosz Föderáció Urálon túli területén bejegyzett Szafi Kft.-nek, az adóhatóságnak azonban nem fizette meg a tranzakció után járó általános forgalmi adót.

n Jezsó Ákos
Az 1991-ben 90 ezer forintos induló tőkével alapított Észak-magyarországi Evangéliumi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány hoszszú időn keresztül, több tíz millió forinttal támogatta a Hit Gyülekezetét. A lapunk rendelkezésére álló dokumentumokból kitűnik: ezt a segítséget a felekezet kérte. Az ország legnagyobb befogadóképességű fedett, felekezeti és kulturális célokra is használható, többfunkciós létesítményének, a Hit Csarnoknak az előző ciklus alatti felépítése ugyanis hamar kimerítette a gyülekezet anyagi erejét. A másfél milliárd forintos beruházás megvalósítása érdekében Németh Sándor vezető lelkész munkatársai már 1994-ben – vagyis az építkezés kezdetekor – az egyházhoz közel álló szervezetek segítségét is igénybe vették. Montvai Zoltán, a Hit Gyülekezetének akkori gazdasági igazgatója először ekkor kért 30 millió forintos kölcsönt az alapítványtól, amelyet további, tízmilliós nagyságrendű segítség követett.
Az anyagi támogatás tényét 1999. május 13-án Morvay Péter, a Hit Gyülekezetének szóvivője is megerősítette. Állítása szerint az alapítvány „összesen 50 millió forint alatti összeget” adott a Hit Csarnok felépítésére. Ezt a pénzt azonban a gyülekezet számára juttatott egyéb támogatási formákkal is kiegészítette az alapítvány, amely nemcsak a budapesti, de különböző formában az ország kisebb településein található gyülekezeteket is dotálta. Segítségnyújtása még a felekezet vallási tanításait népszerűsítő segédanya-gok beszerzésére is kiterjedt.
Tiltott gazdasági tevékenység
Értesüléseink szerint a váci székhelyű alapítvány a pénzét többek között gazdasági jellegű tevékenységből, banki értékpapírüzletből és külföldi pénzkihelyezésből szerezte. Ilyen volt például a jugoszláviai Zomborban bejegyzett Diforex DOO Kft.-nek nyújtott 80 millió forintos kölcsön, amelynek dokumentumát később nemcsak egy 120 milliós váci lakóház megvásárlására, de egy APEH-ellenőrzés alkalmával is felhasználták. Lapunk birtokába került az a jegyzőkönyv, amelyet az adóhatóság az 1998-as ellenőrzése során vett fel. Ebből kitűnik: az alapítvány naplófőkönyvének bevételi oldala 102,5 millió forintos pénzegyenlegről árulkodik, a bankszámláján azonban mindössze 14 ezer forint található. Mint olvasható, a „pénzkészlet rovancsolását (elszámolását) az alapítvány csak a revízió többszöri, határozott kérésére tette lehetővé úgy, hogy a pénz egy részét, 27 millió forintot egy budapesti raktárterep udvarán álló mikrobuszban kívánta bemutatni, két vagyonőr jelenlétében”.
Az is kiderült, hogy az alapítvány több hazai vállalkozás számára az adózási kötelezettség mérséklésére is alkalmas befizetési bizonylatokat állított ki. A rendelkezésünkre álló iratokból kitűnik, hogy 1996-ban, az akkori koalícióhoz közel álló vezetésű ÁPV Rt. tulajdonában lévő dunaújvárosi Acélmű Kft. több mint 11 milliót fizetett a Hit Gyülekezetét támogató alapítványnak. Az imént már idézett adóhatósági dokumentumból kitűnik az is, hogy „mivel az alapítvány tevékenységében a kölcsön- és hitelügyletek meghatározókká váltak, az alapítvány bevéte-lének egy jelentős része a kihelyezett hitelek kamataiból származik”. Vagyis „a hitelnyújtás, kölcsönátvállalás nem zárja ki a befizetők részéről a vagyoni előnyökhöz jutást”. Az alapítvány ezenkívül értékpapír-vásárlással is foglalkozott. A pénzügyi körökben az MSZP-hez közel álló vállalkozásnak tartott Dunaholding-Brókerháztól ugyanis 1996-ban 40 millió forint értékű államkincstárjegyet vásárolt.
Az orosz ruhaügylet
Ebbe a sorba illeszkedik az alapítványnak az a tranzakciója is, amelynek során az oroszországi Cseljabinszkben bejegyzett Szafi Kft.
712 758 dollárért tizenkétezer darab, különböző méretű férfi öltönyt vásárolt, az összesen 31,598 millió forintnyi általános forgalmi adót azonban nem fizette meg. Az alapítványhoz tartozó, ám a neve elhallgatását kérő egyik szemtanú elmondta: a ruhaügylet miatt 2000-ben magyarul csak rosszul beszélő „pisztolyos emberek” életveszélyesen megfenyegették. Az Oroszországba kiszállított ruhadarabokat továbbértékesítési szándékkal a szentendrei székhelyű Gasztho Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft.-től 1998. szeptember közepén vette meg az alapítvány. Nem sokkal később a tatárországi Kazányban élő Tsyganova Irina megvásárolta a kft.-t. A kamionnyi rakomány 1998-ban Záhonynál elhagyta az országot.
Értesüléseink szerint az adóhatóság a Hit Gyülekezetét több tíz millióval pénzelő alapítványnál is ellenőrzést tartott. Alig kezdte meg a vizsgálatát az APEH, az alapítvány képviselője meglepő bejelentést tett: egy gépkocsiból ismeretlenek ellopták a pénzügyi befizetések és egyéb bizonylatok nagy részét. Az ügyről rendőrségi jegyzőkönyv is készült. Burillák Attila, az APEH szóvivője elmondta: az adónyomozók a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján az öltönyök adásvételével és kiszállításával kapcsolatos összes okiratot el szerették volna kérni az ukrán és az orosz hatóságoktól. Ezenkívül a Gasztho Kft. titokzatos felvásárlásával kapcsolatba hozható üzleti körökről is információt kértek az orosz hatóságoktól. Az Interpol Orosz Nemzeti Irodája által megküldött dokumentumok azonban nem egyeztek meg a Magyarországon fellelhető adatokkal. Ezért a Legfőbb Ügyészség 2000 végén a jogsegélyegyezményre hivatkozva további információkat kért az ukrán és az orosz hatóságoktól, akik azonban erre azóta sem válaszoltak.
„A Hit Gyülekezetének rehabilitációra van szüksége” – hirdette meg a felekezet legújabb politikai irányvonalát Németh Sándor, az egyház vezető lelkésze, mivel „társadalmi feszültséghez vezetett, hogy a gyülekezet a legutóbbi országgyűlési választások idején szervezett formában, egy párt oldalán vett részt a kopogtatócédulák gyűjtésében”. Mint arról már beszámolunk, Németh Sándor most többek szerint az MSZP politikai barátságát keresi.
Távolodóban az SZDSZ-től
Ezt támasztja alá az a hír is, amely szerint a felekezet közreműködött a gödöllői önkormányzat egyik döntését megkérdőjelező tüntetés, valamint az ezt megelőző aláírás-gyűjtési akció megszervezésében.
Gémesi György gödöllői polgármester korábban a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: számára egyértelműnek tűnik a helyi MSZP, SZDSZ és a Hit Gyülekezetének együttműködése. Úgy tudjuk: a főpásztor azt követően orrolt meg az SZDSZ-re, hogy Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét leváltották a pártelnöki posztjáról, s a helyére Kuncze Gábort választották. Arról is értesültünk, hogy a vezető lelkész nem kíván véglegesen szakítani az SZDSZ-szel, most inkább a jelenlegi pozícióit megtartva kivár, hogyan alakul a párt helyzete. Joggal feltételezheti: ha tovább gyengül az SZDSZ, akkor idővel a gyülekezet által biztosított, fegyelmezett szavazótömeg élén akár még a megmentő szerepében is felléphet. Ezért a vezető lelkésznek most az a legjobb, ha kivár, és közben új politikai barátokat keres magának – tájékoztatták lapunkat a Hit Gyülekezetét belülről is ismerő informátoraink.
Csakhogy az MSZP „meghódítása” jóval nehezebb ügynek tűnik. A gyülekezet egyik tagja úgy tudja: most azt a taktikát dolgozták ki a „hites stratégák”, hogy a helyi vezetők először csak barátkoznak az MSZP alapszervezeti tagjaival, segítik a párt helyi politikai törekvéseit. Ezzel párhuzamosan a Hit Gyülekezete az MSZP felső vezetésének tagjaival is jó kapcsolatot próbál kiépíteni. Az MSZP és a gyülekezet vezetői azonban tagadják, hogy közöttük szervezett kapcsolat jött volna létre.
***
A célok nemesek. A Hit Gyülekezetével szoros kapcsolatot kialakított Észak-magyarországi Evangéliumi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítványt három váci lakos 1991-ben hozta létre. Alapító irata szerint célja a „társadalom, a nemzet számára hasznos munkát folytató, erkölcsöt javító, tiszta, teljes evangéliumi keresztény hitet hirdető gyülekezetek, természetes személyek erkölcsi és anyagi támogatása”. Ezenkívül fontos feladatának tartja a „régióban bibliai értékekkel egyező karitatív, szociális tevékenységek megszervezését és támogatását”, valamint az „anyagilag nehéz, kilátástalan helyzetbe került személyek segélyezését, a későbbiekben az ésszerű kockázat mértékéig munkateremtő beruházások indítását”.