Mégis énekelhető a magyar Himnusz

Egy héttel a határidő lejárta után ugyan, de a Nastase-kabinet végül módosította azt a tavaly novemberben szintén általa hozott határozatot, amely büntetőjogi felelősséget rótt azokra, akik hivatalos nemzetközi eseményeken kívül is használták volna más államok zászlaját, illetve elénekelték volna himnuszát. Az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) idei együttműködési megállapodása február 28-át jelölte meg a módosítás határidejeként – a protokollumnak ezt a kitételét a csütörtök esti bukaresti kormányülésen teljesítették. Így a romániai nemzeti kisebbségek saját rendezvényeiken immár használhatják „specifikus szimbólumaikat”. A bukaresti közigazgatási miniszter azonban tegnap úgy értelmezte a módosítást, hogy az mindössze a magyar Himnusz eléneklését teszi lehetővé, a magyar zászlónak szerinte továbbra sincs helye a romániai magyarság rendezvényein. Markó Béla szövetségi elnök úgy véli, a miniszter feltehetően valamit félreértett, s mint mondta, a piros- fehér-zöld lobogót továbbra is használni fogják.
A lépés az erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából általában is fontos, de most, március idusa előtt különösképpen. Amint arról annak idején beszámoltunk, a megszorító rendelet életbe lépése után a PSD-vel különben akkor is együttműködő RMDSZ vezetői úgy tiltakoztak, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának decemberi ülésén elénekelték a Himnuszt. A román főügyész akkor bejelentette, hogy hivatalból indít vizsgálatot az ügyben, de ebből aztán természetesen nem lett semmi.
Amíg a kormányülés zajlott, Ion Iliescu államfő az RMDSZ küldöttségét fogadta az elnöki palotában. Markó Béla és munkatársai a magyar érdekvédelmi szervezet alkotmánymódosítási elképzeléseit ismertették a román államfővel, illetve felhívták a figyelmét arra, hogy az országban egyre aggasztóbb a szociális helyzet, mind többen kerülnek a létminimum alá. Az alaptörvény módosítása kapcsán az RMDSZ ismét javasolta, hogy Románia megjelölései közül kerüljön ki a „nemzetállam” jelző, mivel a fogalom egyrészt elavult, másrészt veszélyezteti a kisebbségi jogokat. Az RMDSZ véleménye szerint igazi alkotmányreformra van szükség Romániában: olyan korszerű alaptörvényt kell megalkotni, amely megfelel az ország euroatlanti integrációs törekvéseinek és a jogállamiság mai követelményeinek.
***
NEM MAGYARORSZÁG AZ ÚTI CÉL. A román állampolgároknak mindöszsze 17 százaléka szeretne az idén külföldre utazni, és többségük számára a munkavállalás lenne az utazás célja – derült ki a Gallup Intézet felméréséből. A külföldre vágyók közül a legtöbben Olaszországba (18 százalék), Németországba (10,8 százalék) és Magyarországra (9 százalék) szeretnének utazni. Összesen 7 százalékuk a tengerentúlra – az Egyesült Államokba, Kanadába, illetve Ausztráliába – indulna útnak. Az Európai Unió idén január elsejétől szüntette meg a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszert, feltehetően ez magyarázza, hogy az összes utazni szándékozó 72 százaléka az EU valamelyik tagállamát választaná. A külföldi utazás céljaként a megkérdezettek többsége a munkavállalást jelölte meg. Az utazni vágyók 19 százaléka külföldön élő rokonait, barátait keresné fel. Ugyancsak 19 százalékuk válaszolt úgy, hogy kimondottan turisztikai céllal menne külföldre. Az idén külföldre indulni óhajtó román állampolgárok 4 százaléka nem kíván visszatérni Romániába. (MTI)