Oroszország még tavaly augusztusban vetett ki 15 százalékos büntetővámot a fagyasztott zöldségfélékre, a növénylevekre, a levesfélékre, illetve a repce- és mustárolajra, aminek révén duplájára emelte a négy termékcsoport beviteli vámját. A döntés jobbára egyoldalúnak bizonyult, de több, a külkereskedelemben jártas szakértő szerint Moszkva döntésével igyekezett megtorolni azt a hazai intézkedést, amely többletvámmal terheli a FÁK-országokból érkező, nitrogénalapú műtrágyát.
A Külügyminisztériumban korábban jogosnak ítélték a műtrágya hazai piacvédelmét, hiszen a majd kilencven százalékban földgáz alapanyagú termék előállításában behozhatatlan versenyelőnyt élveznek az orosz gyártók, mert a világpiaci ár egytizedéért jutnak földgázhoz.
A Világgazdaság című üzleti napilap tegnapi számában azt írta, hogy a két állam megállapodott az egymás termékeinek kereskedelmét korlátozó intézkedések feloldásáról. A lap ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz megtorló intézkedés nem állt arányban a hazaival, hiszen Moszkva döntése 12 millió dollár értékű exportot érintett, míg a magyarok csupán 3,5 millió dollárnyi orosz termék importját tették nehezebbé a vámintézkedések révén.
Moszkva döntése főként a gyümölcs- és zöldséglégyártókat, valamint a repce- és a mustárolaj-szállítókat hozta kellemetlen helyzetbe, mert ezek a termékek a tényleges „mennyiséghordozók” a pótvámmal sújtott termékcsoportokon belül. Gyümölcs- és zöldséglevekből éves szinten nagyjából 2,5-3, míg az említett olajfélékből 9-10 millió dollár értékben szállítottak az orosz piacra a hazai cégek.
Dibusz Dénes nagyon büszke, szerinte a Fradi akarata érvényesült a visszavágón
