Munkaügyi támasz tevékeny romáknak

A cigányságot érintő különféle felzárkóztató munka-erőpiaci programok tavalyi összköltsége a szakemberek becslései szerint 1,2–1,5 milliárd forintot tesz ki. A Gazdasági Minisztérium foglalkoztatási hivatala leszögezi: a kizárólag cigány résztvevőkkel működtetett programok száma nem sok. Mint fogalmaznak, a cél nem az, hogy elkülönítve kezeljék a romákat.

Napjainkban még igen fontos szerepet játszanak a roma szervezetek abban, hogy meggyőzzék a cigány embereket a képzések fontosságáról, a rövid vagy hosszú távú előnyeikről – közölte Pirisi Károly, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatási hivatalának főigazgatója. Mint elmondta: a cigányságot érintő intézkedések sikerének legfontosabb tényezője, hogy minden érintett szereplő elkötelezett legyen azok iránt. Ennek érdekében a megyei munkaügyi központok a foglalkoztatást elősegítő munkaerő-piaci információk cseréjére irányuló megállapodásokat kötöttek a helyi kisebbségi önkormányzatok jelentős részével, illetve az azokat összefogó civil cigány szervezetekkel vagy az Országos Cigány Önkormányzat megyei képviseleteivel.
A megyei munkaügyi központok a legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzetben lévő rétegeknek több évre szóló programokat dolgoztak ki és működtetnek. Ilyenek például a szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó, iskolarendszerű képzésből lemorzsolódott vagy kevésbé piacképes szakképesítéssel rendelkező fiatal munkanélküliek elhelyezkedését elősegítő programok. Ide sorolhatók a falvakban élő, korábban mezőgazdaságban dolgozó, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküliek elhelyezkedését elősegítő programok is.
– Budapesten a roma fiatalok munkába állását próbálja elősegíteni egy program, amely két évvel ezelőtt indult és ez év márciusában ér véget – mondta el Pirisi Károly. Ezzel párhuzamosan meghirdették a cigány családok reintegrációs programját is, többek között Győr-Moson-Sopron megyében, melynek segítségével – képzés és közhasznú foglalkoztatás után – több eséllyel helyezkedhetnek el a romák. A program tavaly novemberben zárult 14 roma sikeres képesítővizsgájával. Hajdú-Bihar megyében a szintén szakképzetlen roma fiatalok és más halmozottan hátrányos helyzetű tartósan munkanélkülieknek hirdették meg az Esélyt 2000-től elnevezésű programot. Heves megyében a kistelepüléseken élő alacsony iskolázottságú roma munkanélküliek reintegráló programja 2000 júniusában indult. A program képzési szakaszában 146 főt képeztek ki különböző szakirányban, közhasznú munka mellett. Ugyanakkor több mint félezer roma jutott munkához Somogy megyében a múlt év végén lezárult, kétéves roma foglalkoztatási program során. A programra két év alatt csaknem 190 millió forintot fordítottak.
– Munkaügyi szervezetünk a többlettámogatások révén a hátrányos helyzetűek – köztük a cigányok – javára előnyös megkülönböztetést alkalmaz, ilyen például a közhasznú munka 90 százalékos és a bértámogatás százszázalékos támogatása – mondta a főigazgató. Tavaly a megyék a közhasznú foglalkoztatás támogatására átlagosan a rendelkezésre álló pénzek 30 százalékát fordították. A roma résztvevők aránya a közhasznú foglalkoztatáson belül 5–30 százalékra tehető. A cigányok közhasznú foglalkoztatásához kiemelt támogatást biztosítanak a munkaügyi központok. A sikeres pályázati programok megvalósításához tavaly az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 243 millió forint támogatást biztosított. A tervek szerint az idén a romák társadalmi reintegrációja érdekében működtetett programok finanszírozásának terén további növekedés várható.