Spanyolország, a közösség soros elnöke kezdeményezte azt, hogy a tizenöt tagország állam- és kormányfői a belépésre váró országok vezetőivel együtt tekintsék át azokat a feladatokat, amelyek alapjait két éve a lisszaboni programban rakták le annak érdekében, hogy 2010-re az EU a világ legdinamikusabban és legversenyképesebb gazdasági térségévé váljon. Nyilvánvalóan ambiciózus a cél, s aligha egyszerű elérni, mint Tony Blair brit és Göran Persson svéd miniszterelnök a The Timesban megjelent közös cikkében leszögezte: az előirányzott reformok, a korszerűsítés megvalósítása kemény döntéseket igényel a résztvevőktől.
José Maria Aznar spanyol miniszterelnök az energiapiac liberalizációját állította a találkozó középpontjába, nem véletlenül. Egy éve a stockholmi csúcson még nem sikerült előrelépni e téren, elsősorban Németország és Franciaország makacs ellenállása miatt. Párizs ma is köti az ebet a karóhoz, s a megfigyelők szerint a franciaországi elnökválasztások hajrájában aligha sikerül majd Jacques Chirac elnököt és Lionel Jospint rábírni a gáz- és villamosáram-piac liberalizációjára. Igaz, nagy nyomás nehezedik rájuk, s nyilvánvalóan a tét is nagy. Aznar például nemrég azzal vádolta meg az unió szocialista kormányait, hogy elszabotálják a gazdasági reformokat. A kétnapos barcelonai uniós csúcshoz érve el is érte, hogy immár tizennégy tagország ért egyet az energiapiac liberalizálásával.
Ám ez még csak a teszt, mondják a megfigyelők, hogy az unió tagjai valóban készek-e a reformokra. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi a közelmúltban levélben hívta fel a tagállamok figyelmét Európa gazdasági jövőjének fontosságára. Aznar a tagjelöltekhez intézett levelében, miközben elismerte erőfeszítéseiket a gazdasági reformok terén, azt igyekezett megtudni, hogy miként tudnának a leghatékonyabban hozzájárulni a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célok megvalósításához. Ez a magyarázata annak, hogy az EU csúcstalálkozóján most először nem ebédre vagy vacsorára invitálta a tagjelöltek vezetőit, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt, hanem konkrét közös munkára. A csúcs során, miközben az állam- és kormányfők tanácskoznak, külön-külön megbeszélést tartanak a külügy- és gazdasági miniszterek is. Magyarországot itt Martonyi János külügy- és Matolcsy György gazdasági miniszter képviseli majd Barcelonában.
Brüsszel szövegét mondta fel a baloldali polgármester
