NATO-kompatibilisek lesznek a Gripenek

A Gripen vadászrepülőgépek beszerzésében alkalmat lát a légierő, hogy végre elinduljon felfelé – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Balogh Imre vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság vezetője, aki beszámolt a MiG–29-esek üzemidő-hosszabbításáról, a pilótaképzéssel kapcsolatos tervekről, a harci helikopterek modernizációs szempontjairól és a szállítógépek elképzelt jövőjéről is.

Széles körben ismert problémák és a szűkös esztendőket követően a Gripenek rendszeresítése (bérlése) és a párhuzamosan futó modernizációs és képzési programok lehetőséget adnak arra, hogy a haderőnem fejlődésnek induljon – jelentette ki a légierő decemberben kinevezett új vezetője. A korábban számos különböző beosztásban szolgált, MiG–21-eseken és Szu–22-eseken pilótaként repült Balogh Imre tábornok hangsúlyozta: továbbra is az alkotmány által meghatározott feladatok végrehajtását tartják szem előtt terveikben, miszerint meg kell védeniük az ország légterét, gondoskodniuk kell annak biztonságáról, illetve támogatniuk kell a szárazföldi csapatok tevékenységét, mindezt a NATO-val együttműködve.
A vezérőrnagy megerősítette, hogy a harci helikopterek modernizációját remélhetőleg a visegrádi országok együttműködésében kívánják elvégezni. A Mi–24-eseket olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek tükrözik a gép kifejlesztése óta eltelt időszak haditechnikai fejlődését. Kiemelte a fegyverzet korszerűsítésének fontosságát, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ellenséges légvédelem hatókörén kívülről tudja megsemmisíteni a páncélozott célpontokat. Kérdésünkre reagálva fontosnak tartotta a fegyverzet alkalmazásához szükséges felderítő berendezések, éjjellátó eszközök, NATO-kompatibilis kommunikációs és azonosítórendszer felszerelését. A szállítóhelikopter-flottát alkotó (az árvízi védekezésben nélkülözhetetlen) Mi–8-asok esetében szükséges, hogy repüléseiket NATO-környezetben is biztonsággal és eredményesen végre tudják hajtani – tette hozzá.
A Gripenekkel kapcsolatban Balogh elmondta, hogy a decemberben aláírt bérleti szerződés mindent rögzített, a fegyverzet kivételével. Csak azt tudta megerősíteni, hogy amerikai, svéd és brit cégek pályáznak a megrendelésre, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező Gripenek a szerződésben rögzített módon a svéd légierő gépeinek meglévő fegyverzeti kapacitásával fognak rendelkezni. A részleteken és az ütemezésen jelenleg egy Gripen-munkacsoport dolgozik, amelynek különböző szekcióiban a légierő is képviselteti magát. Ennek tevékenységét magyar részről a Honvédelmi Minisztériumban működő repülőgép-modernizációs osztály fogja össze.
A vezérőrnagy szerint fontos, hogy a tervezett pilótaképzés különböző kategóriáit egymástól elkülönítsük, a félreértés elkerülése érdekében. Ugyanis három főcsoportról van szó. A jövő magyar vadászpilótáit Kanadában képzik majd ki az erre jelentkező és alkalmasnak talált fiatalemberekből. Szintén Kanadában kapnak az előzőnél rövidebb oktatást a kudarcot vallott hazai pilótaképzési rendszer némi tapasztalattal rendelkező fiatal pilótái. Ezektől teljesen különválasztandó a Gripenekre történő átképzés, amelyre Svédországban kerül sor. Elsőször négy tapasztalt, magyar pilóta kap oktatói minősítést a svéd vadászgépre, majd a személyi állomány zöme válik még odakint bevethetővé a típuson, végül az utolsóként sorra kerülők már az addigra Magyarországra érkező Gripeneken fejezik be kiképzésüket. A 14 gépre nagyjából húsz, teljesen kiképzett pilóta jut majd.
Április és október között végzik el Kecskeméten a 14 darab MiG–29-es üzemidő-hosszabbítását, amelyek ennek köszönhetően még 2005-ig, a Gripenek hadrendbe állásáig repülhetnek, a tábornok szerint a munkálatokat követően problémamentesen.
A tábornok érdeklődésünkre közölte, hogy 2008-ig előreláthatólag még a veterán An–26-osok, amelyek közül egyet éppen Ukrajnában javítanak, képviselik a magyar szállítógépflottát, s ezt követően válik szükségessé lecserélésük.