A 44-es út városi elkerülő szakaszai között elsőként a gyulai készült el, amely a román határ felé irányuló forgalmat „viszi ki” a fürdővárosból, jelentősen javítva így a lakosság életfeltételein. A Békéscsaba–Gyula közötti 12 kilométeres szakasz négysávúsítása napirenden van, folyik a terület kisajátítása, tulajdonviszonyainak rendezése.
Miután az 1970-ben létesült gyulai határátkelő az akkori viszonyok között megfelelő volt, de az időközben megnövekedett forgalom halaszthatatlanná tette az infrastrukturális fejlesztést, először az új, sokkal nagyobb, schengeni követelményeknek megfelelő határátkelő kivitelezésére kerül sor. A 2001. augusztusban megkezdett munkálatok költségei 1,4 milliárd forintot tesznek ki, fele állami, fele európai uniós forrás. Az idén április 30-i befejezéssel tervezett beruházás során növény- és állatvédelmi állomás, kábítószer-figyelő szolgálat, önálló vámigazgatás várja az átkelni szándékozókat. Közvetlen számítógépes kapcsolatrendszer készül a magyar és az uniós vám- és határrendészeti központokkal.
A beruházás jelentős befektetés hazánknak – hangsúlyozta Boros Imre PHARE-miniszter minapi helyszíni látogatásakor, hiszen Magyarország az Európai Unióban végez vámkezelést, így a bevétel huszonöt százaléka a helyi vámigazgatóságon marad. A százfős határőrség teljesen új szervezeti formában kezdi meg a munkát.
A gyulai határátkelő rekonstrukcióját egy 1993-as kormánydöntés teszi lehetővé. A tervezet Letenyétől Záhonyig tartalmaz korszerűsítési programot, ugyanakkor része a Békés megyei úthálózat-fejlesztési programnak is, ahhoz szervesen kapcsolódik. Az átkelő átadása után megkezdődhet az oda vezető 44-es út négysávossá alakítása, amely a Békés megyéből Romániába tartó évi 210 ezer kamionnak és két-háromszázezer személygépkocsinak jelentősen meggyorsítaná az áthaladását, csökkenne a kényszerű várakozási idő.
origo.hu
Politikai inkorrektség turbófokozaton – itt a legfrissebb Politikai Hobbista!
