Profizmus a katasztrófavédelemben is

A Magyar Honvédség személyi állománya és eszközei nélkülözhetetlenek a katasztrófavédelemben. A katasztrófavédelmi törvény szerint a katonasághoz akkor lehet segítségért fordulni, ha más szervezet az adott feladatot nem tudja ellátni. A tűzoltóságnak például nincsenek helikopterei, amelyek egy kiterjedt erdőtűz esetében szükségesek. A honvédségnek tehát egyéb feladatai mellett fel kell készülnie a különböző természeti és ipari katasztrófák elleni védekezésre is – nyilatkozta lapunknak Isaszegi János dandártábornok, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központjának parancsnoka.

Az elmúlt négy év árvízvédelmi tapasztalataiból kiindulva – különös tekintettel a tavalyi tarpai gátszakadásra, amely az emberfeletti munka ellenére a védekezésben részt vevők kudarcaként lett elkönyvelve – világossá vált, hogy a katasztrófavédelmi honvédségi részvételt új alapokra kell helyezni, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló fiaskó – hangsúlyozta Isaszegi János tábornok, aki a Honvédelmi Minisztérium katasztrófavédelmi operatív bizottságának vezetője is egyben. Mint mondta, ennek érdekében a katasztrófavédelmi törvény előírásaival összhangban a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar létrehozta a honvédelmi katasztrófarendszert. A katasztrófavédelmi rendszer részeként a vezérkari főnök utasítására kidolgoztunk egy katasztrófavédelmi intézkedési tervet. Ez meghatározza a Magyar Honvédség valamennyi szintjén (a vezérkar, haderőnemi parancsnokságok és csapatok esetében) azt, hogy hol, milyen erőkkel kell megkezdeni a felkészülést, és milyen speciális munkacsoportokat kell létrehozni. Amennyiben pedig majd a védekezésre kerül a sor, akkor kikkel, hogyan kell együttműködni (társminisztériumok, védelmi hivatalok és bizottságok, mentőtörzsek).
A dandártábornok tájékoztatása szerint a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar erre a koordinációra létrehozta a katasztrófavédelmi operatív bizottságot. A Magyar Honvédség csapatainál katasztrófavédelmi céllal összesen 27 speciális munkacsoportot alakítottak.
Van közöttük például robbantócsoport: ezen a télen ők voltak azok, akik a vízügyi szervek kérésére készen álltak arra, hogy segítséget nyújtsanak Tiszalök–Dombrád térségében a jégtorlaszok szétrobbantásában. A csapat munkájára végül nem volt szükség, mivel a vízügy jégtörő hajóinak sikerült megszüntetni a jelentős vízszintemelkedést okozó jégtorlódást. A katonai munkacsoportokat a polgári katasztrófavédelmi erőkkel együtt alkalmazzák.
Arra a kérdésre, hogy a katasztrófaelhárítás feltétlenül katonai feladat-e, Isaszegi János elmondta: a törvény előírja, hogy a Magyar Honvédség erői vegyenek részt a katasztrófák elhárításában, amennyiben a feladatra az országos erők kevésnek bizonyulnak. Nyilvánvaló, hogy bizonyos eszközökkel csak a honvédség rendelkezik. Csak nekünk vannak átalakított helikoptereink és olyan pilótáink, akik fel vannak készülve például a légi tűzoltásra – mutatott rá a dandártábornok. Csak náluk találhatók meg speciális felszerelések (légi szállító- és mentési kapacitás, nehéz terepen és időjárási körülmények között mozgatható járművek, vegyvédelmi felszerelések). Honvédségi feladat a lánctalpas eszközök biztosítása is. A rendkívüli hóhelyzet idején, 1999-ben harckocsikkal szállították a kenyeret az elzárt falvakba, két összeláncolt páncélos törte az utat a hótorlaszokon keresztül. A honvédségnek ez is ugyanúgy feladata, mint a válságkezelésre való felkészülés és az ország védelme.
A dandártábornok megfogalmazása szerint a Magyar Honvédség nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy bizonyos erőket csak a katasztrófaelhárításban való részvételre tartalékoljon, egyéb feladatait is el kell látnia. A katasztrófavédelmi feladatú nemzetközi Tisza-zászlóaljban részt vevő erőknek is vannak más feladataik. Például a zászlóaljhoz tartozó Szentesi 37. Műszaki Dandár az Okucaniban állomásozó műszaki zászlóalj gerincét adja. Isaszegi János tájékoztatása szerint a katasztrófavédelmi együttműködés keretében létrehozott 27 munkacsoport létszámában kevesebb, mint az az erő, amit a honvédség például az elmúlt évek árvizei során mozgósított. Tavaly és tavalyelőtt volt olyan időszak, amikor csaknem háromezer katona dolgozott a gátakon. Az új, speciális csoportok – mint fogalmazott – felkészültek, gyakorolnak, és e képességeiket folyamatosan ellenőrzik. Egy technikai eszközökkel felszerelt, gyakoroltatott állomány sokkal hatékonyabb tud lenni, mint a tömegerővel felvonuló hadsereg.
Azzal kapcsolatban, hogy segítheti-e mindezen feladatok ellátását a nemzetőrség tervezett létrehozása, a dandártábornok kifejtette: azzal az elképzeléssel maradéktalanul egyetért, hogy a nemzetőrség tagjait az adott régióban várható válsághelyzetek elhárítására képezzék ki. Fel kell őket szerelni, és gyakorolniuk kell az együttműködést – hangsúlyozta. Mint mondta, ebben az esetben például az észak-klelet-magyarországi régióban lesz 800 kiképzett és a feladatra felkészített fiatal, akikkel tudnak számolni. Nem kell majd Szolnokról, Somogyból vagy Veszprémből embereket hozni a helyszínre, egyéb feladataiktól elvonva őket.
A nemzetőrök kiképzése, felszerelése és az együttműködésre való felkészítése nagyon fontos. Szolnok felett 2000-ben annak ellenére nem öntött el falvakat a víz, hogy hét helyen csúsztak meg a gátak. Ugyanis a vízügyesek, a katasztrófavédelmisek és a honvédség helyi irányító-összekötő tisztjei példásan együttműködtek.
A gyakorlás, a felkészülés a honvédség számára is elsődleges. Nem azért gyakorolunk, mert azt hisszük, hogy biztosan lesz árvíz, hanem azért, hogy ha történik valami, ne akkor ismerjék meg például a helikopterpilóták, mit kell csinálniuk – hangsúlyozta Isaszegi.
A civil szakembereknek is tudniuk kell, hogy a katonáknak mire van szükségük, mit hogyan kell előkészíteniük. Kis ország vagyunk, a profizmus felé kell haladnunk – tette hozzá.