Csecsemőtemetkezés egy római katonai táborban

Spanyol kutatók először azonosítottak csecsemőtemetést egy római katonai tábor területén. A Leónban talált sír kivételes lelet, amely új részleteket tár fel a légiósok mindennapjairól és a hivatalos szabályokat kijátszó életmódról.

Forrás: Múlt-kor2025. 08. 31. 21:39
Római legionáriusok Fotó: Wikimedia Commons
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lelet felfedezése

A Marta Fernández-Viejo (Burgosi és Leóni Egyetem) által vezetett ásatások során egyedülálló temetkezésre bukkantak a Leónban található Legio VI Victrix római katonai tábor területén. 

S.P.Q.R - A szenátus és a római nép - Róma köztársasági címere Augustus reformja után is hivatalos maradt, egészen I. (Nagy) Constantinus uralkodásáig            (Fotó: YouTube)

A Siervas de Jesús kolostor közelében, egy kiszolgálóhelyiség padlója alatt csecsemő maradványait fedezték fel. A testet egy tegula – pecséttel ellátott égetett agyagtégla – alá helyezték. A jelzés nemcsak a légiót, hanem az építési munkálatokért felelős személyt is azonosította.

Szokatlan helyen talált sír

A csecsemők eltemetése az ókori Rómában nem volt ritkaság, de általában a lakóházak padlója alatt vagy a tűzhely mellett történt. Katonai táborokon belül azonban eddig nem bukkantak ilyen temetkezésre. A Hadrianus falánál talált hasonló leletek mindig az erődön kívül kerültek elő. León különlegessége, hogy a sír közvetlenül a katonák mindennapi tevékenységére szolgáló térben feküdt.

Kr.u. I. századi római castrum védőfala  (Fotó: Elter Tamás)

Az antropológiai elemzés szerint a csecsemő 38–42 hetes lehetett. A koponya és a medencefejlődés hiányosságai alultápláltságra, betegségre vagy terhesség alatti stresszre utalhatnak. Sérülésnyomokat nem találtak, így az erőszakos halál lehetősége kizárható. Ugyanakkor bizonyos beavatkozások nyom nélkül is véget vethettek az életének.

A légiós tábor társadalma

A sír keletkezési idejét Kr. e. 47 és Kr. u. 61 közé teszik, amikor a légiósok hivatalosan nem tarthatták maguk mellett a családjukat. Augustus reformjai tiltották a nők és gyermekek jelenlétét a katonai táborokban. 

Augustus márványszobra. A principátus megteremtőjének katonai reformja megtiltotta a nők és gyermekek tartózkodását a légiók táboraiban  (Fotó: Wikimedia Commons/Till Niermann)

A régészeti bizonyítékok azonban mást mutatnak: a katonák gyakran éltek együtt ágyasokkal, és a castra stativa, az állandó római katonai táborok valódi erődített városként működtek. A környező barakkfalvakban (canabae) asszonyok, törvénytelen gyermekek, kézművesek és kereskedők éltek. A római légió elit csapatnak számított. 

Katonának lenni feltételekhez kötődött: római állampolgárság, írni-olvasni tudás, legalább 160 cm-es magasság, erős testalkat és büntetlen előélet kellett hozzá. 

A szolgálatból betegség vagy súlyos sérülés miatt lehetett kilépni, vagy hosszú évek után tiszteletbeli elbocsátás járt. Akik viszont bűnt követtek el, becstelen elbocsátást kaptak.

Légiós sátrak rekonstrukciója (Fotó: Elter Tamás)

Ez az egyedülálló csecsemőtemetkezés nemcsak a római katonák életébe enged bepillantást, hanem arra is rámutat, hogy a hivatalos tilalmak ellenére a családi élet még a szigorú katonai rend közepette is jelen volt.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.