Röszkén felépült az új országkapu

Halász Miklós
2002. 03. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Röszke és Szeged között a balkáni háború előtt akkora volt a forgalom, mint most Csongrád megye székhelye és Kistelek között, ahol naponta húszezer jármű halad el. Mindkettőt el is nevezték halálútnak a magas baleseti statisztikák miatt. Három évvel a balkáni válság befejezése után szemmel láthatóan évről évre növekszik a Röszke és Szeged közötti forgalom, hiszen ezen az úton jutnak el a magyar kereskedők a palicsi, a szabadkai, az újvidéki piacokra, és a fent említett települések között évtizedek óta virágzik a kereskedelmi kapcsolat. Ezt tükrözik a legfrissebb közlekedési mérések is.
Napjainkban Röszke és Szeged között naponta átlagosan 11-15 ezer jármű közlekedik. Számítani lehet arra, hogy jövőre a forgalom eléri a kereskedelem aranykorában, tehát a kilencvenes évek elején mért értéket, és a jugoszláviai gazdasági konszolidáció előrehaladásával a déli régió főútvonalává nőheti ki magát az említett szakasz. Erre részben felkészültek a déli szomszédok is, hiszen az előző öt esztendő alatt Újvidéktől a magyar határig elkészült a gyorsforgalmi út fele, a hiányzó másik két sávon pedig a terület előkészítéséig jutottak el. Nem véletlen ez, hiszen a Budapest és Belgrád közötti útvonal az európai 4-es számú közlekedési korridor ütőerének számít.
Minőségi változást jelent, hogy még a tavasszal átadják rendeltetésének a Röszkén felépített határátkelőt. Uniós támogatással tizenkilenc hektáron, a jövendő autósztráda metszésvonalában olyan határállomás épült, amelynek nincs párja Magyarországon. Csaknem egy év alatt, 11,3 millió euró – 2,7 milliárd forint – költséggel húzták fel az új országkapu épületeit. A vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnokságának előadója, Bácsi Attila arról tájékoztatott, hogy az új határátkelő kilencvenszázalékos készültségi fokot ért el, s már a belső munkákat végzik, márciusban avathatnák, ha a jugoszláv oldalon lenne folytatás. Ennek a beruházásnak a fedezetét fele-fele arányban PHARE-forrásból és a magyar költségvetésből teremtették elő. A kormányközi tárgyalások során a jugoszlávok beleegyeztek, hogy lehetőség szerint egy időben adják át mindkét határállomást, legkésőbb 2003 végéig. Azonban a jugoszlávok a kivitelezéshez még nem fogtak hozzá, valószínűleg azért, mert a maguk részéről nem tudták előteremteni az anyagi fedezetet, noha őket is támogatja az EU.
A magyar oldalon a XXI. század technikai csodái is felfedezhetők. Kétszer hat sávon gurulhatnak a személyautók, két sávon közlekedhetnek a buszok, és egyen haladnak majd a kamionok. Az utóbbi kategóriának külön terminált is építettek hatvankilenc parkolóhellyel. A veszélyes árukat szállító kamionoknak töltésekkel védett várakozót alakítottak ki. Nyitott és fedett raktárak is épültek, és külön helyiségben dolgozhatnak a növényvédelmi, valamint az állat-egészségügyi szakemberek. Bácsi Attila szerint a tavaszi átadás után nem kizárt, hogy megindul a forgalom az új határállomáson, annak ellenére, hogy a túloldalon még nem épült meg semmi. Valószínűleg olyan közös megoldást keresnek, amely megfelel a déli szomszédoknak is. Legalkalmasabbnak az látszik, ha a másik oldalon olyan rövid utat építenek, amelyik visszavezeti a forgalmat a régi röszkei határállomás vajdasági épületeihez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.