Röszke és Szeged között a balkáni háború előtt akkora volt a forgalom, mint most Csongrád megye székhelye és Kistelek között, ahol naponta húszezer jármű halad el. Mindkettőt el is nevezték halálútnak a magas baleseti statisztikák miatt. Három évvel a balkáni válság befejezése után szemmel láthatóan évről évre növekszik a Röszke és Szeged közötti forgalom, hiszen ezen az úton jutnak el a magyar kereskedők a palicsi, a szabadkai, az újvidéki piacokra, és a fent említett települések között évtizedek óta virágzik a kereskedelmi kapcsolat. Ezt tükrözik a legfrissebb közlekedési mérések is.
Napjainkban Röszke és Szeged között naponta átlagosan 11-15 ezer jármű közlekedik. Számítani lehet arra, hogy jövőre a forgalom eléri a kereskedelem aranykorában, tehát a kilencvenes évek elején mért értéket, és a jugoszláviai gazdasági konszolidáció előrehaladásával a déli régió főútvonalává nőheti ki magát az említett szakasz. Erre részben felkészültek a déli szomszédok is, hiszen az előző öt esztendő alatt Újvidéktől a magyar határig elkészült a gyorsforgalmi út fele, a hiányzó másik két sávon pedig a terület előkészítéséig jutottak el. Nem véletlen ez, hiszen a Budapest és Belgrád közötti útvonal az európai 4-es számú közlekedési korridor ütőerének számít.
Minőségi változást jelent, hogy még a tavasszal átadják rendeltetésének a Röszkén felépített határátkelőt. Uniós támogatással tizenkilenc hektáron, a jövendő autósztráda metszésvonalában olyan határállomás épült, amelynek nincs párja Magyarországon. Csaknem egy év alatt, 11,3 millió euró – 2,7 milliárd forint – költséggel húzták fel az új országkapu épületeit. A vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnokságának előadója, Bácsi Attila arról tájékoztatott, hogy az új határátkelő kilencvenszázalékos készültségi fokot ért el, s már a belső munkákat végzik, márciusban avathatnák, ha a jugoszláv oldalon lenne folytatás. Ennek a beruházásnak a fedezetét fele-fele arányban PHARE-forrásból és a magyar költségvetésből teremtették elő. A kormányközi tárgyalások során a jugoszlávok beleegyeztek, hogy lehetőség szerint egy időben adják át mindkét határállomást, legkésőbb 2003 végéig. Azonban a jugoszlávok a kivitelezéshez még nem fogtak hozzá, valószínűleg azért, mert a maguk részéről nem tudták előteremteni az anyagi fedezetet, noha őket is támogatja az EU.
A magyar oldalon a XXI. század technikai csodái is felfedezhetők. Kétszer hat sávon gurulhatnak a személyautók, két sávon közlekedhetnek a buszok, és egyen haladnak majd a kamionok. Az utóbbi kategóriának külön terminált is építettek hatvankilenc parkolóhellyel. A veszélyes árukat szállító kamionoknak töltésekkel védett várakozót alakítottak ki. Nyitott és fedett raktárak is épültek, és külön helyiségben dolgozhatnak a növényvédelmi, valamint az állat-egészségügyi szakemberek. Bácsi Attila szerint a tavaszi átadás után nem kizárt, hogy megindul a forgalom az új határállomáson, annak ellenére, hogy a túloldalon még nem épült meg semmi. Valószínűleg olyan közös megoldást keresnek, amely megfelel a déli szomszédoknak is. Legalkalmasabbnak az látszik, ha a másik oldalon olyan rövid utat építenek, amelyik visszavezeti a forgalmat a régi röszkei határállomás vajdasági épületeihez.
Durva agymenés: Magyarországot és Amerikát a náci Németországgal mossa össze az egyetem professzora
