A Benes-dekrétumok nem tehetők meg nem történtekké, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni – mondta egyebek között Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a Der Standard című liberális bécsi lapban szombaton megjelent interjújában. Schüssel megemlítette, hogy a most európai szinten kezelt problémát Milos Zeman cseh kormányfő hozta a felszínre megjegyzéseivel, amelyeket egy osztrák politikai hetilapban tett, amikor a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának, elűzésüket pedig enyhe büntetésnek minősítette, ezt azonban a mai Csehországban is elutasítják. Schüssel azt ajánlotta Csehországnak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. Ausztria példájára hivatkozott, amely önként, tulajdonképpen külső nyomás nélkül megállapodott mind a volt kényszermunkások, mind a vagyoni károkat szenvedettek kárpótlásáról. A kancellár szerint jogilag nem szükségszerű, hogy kártérítési perek induljanak, ha a cseh kormány tesz lépéseket. Az elüldözöttek szövetségeinek követelései természetesen fennállnak, ezt azonban jogilag külön lehet választani – mondta. Egyébként leszögezte: álláspontja mindig is az volt, hogy „holt jogtalanságnak” kell minősíteni az érintett dekrétumokat, s hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással ez jogilag is világosan láthatóvá válik – mondta Schüssel.
***
ZEMAN VÉLEMÉNYE. A cseh kormányfő tegnap megismételte azt az állítását, hogy a szudétanémetek a második világháború idején elárulták Csehszlovákiát és Hitler ötödik hadoszlopa voltak. Ugyanakkor leszögezte, hogy kijelentéseivel nem kívánta kollektív módon elítélni a szudétanémeteket. (MTI)
Újabb 25 milliárd forinttal támogatja a kormány Budapestet
