Miközben az izraeli erők a főhadiszállást ostromolták, az is kiderült, hogy a véres netánjái merénylet áldozatai között 15 magyar származású izraeli állampolgár van. Arafat készen áll arra, hogy a béke és a palesztin ügy mártírja legyen – hangsúlyozta pénteken Dzsauki Armali, a Palesztin Hatóság brüsszeli képviselője. Az izraeli hadsereg a harckocsik, a nehézgépfegyverek, a páncélozott talajgyaluk és a rakéták mellett ejtőernyősöket is bevetett a nap folyamán, hogy rohammal bevegye a palesztin elnök főhadiszállásának ramalláhi irodáját – közölte lapzártánk idején Mohammed Dahlan palesztin biztonsági főnök. Egy másik palesztin illetékes azt közölte a helyszínről, hogy az izraeli erők éppen Arafat irodái előtt vannak. Az izraeli hadsereg arra szólította fel az ott tartózkodó palesztinokat, hogy adják meg magukat – mondta Jichák Ejtan tábornok, aki az izraeli közszolgálati rádiónak megerősítette, hogy katonái teljes ellenőrzésük alá vonták Arafat hivatali székhelyét, kivéve a palesztin elnök saját irodáját és az épületegyüttesben található lakóhelyiségeket. Az AFP hírügynökség pedig arról számolt be, hogy több mint hetven palesztint vettek őrizetbe az izraeli hadsereg katonái a főhadiszállás körzetében.
Colin Powell amerikai külügyminiszter a támadás következményeire figyelmeztette Saron izraeli kormányfőt. Az Arab Liga elérte, hogy összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa a tűzszünet kihirdetését sürgette, míg Igor Ivanov orosz külügyminiszter mérsékletre intette a feleket.
Jasszer Arafat az al-Dzsazíra arab televíziónak telefonon nyilatkozva kijelentette, hogy a palesztinok nem adják meg magukat Ramalláh izraeli ostromlóinak. „Izrael foglyul akar ejteni, vagy meg akar ölni” – mondta. Hozzáfűzte azonban: kész mártírként meghalni. Nem adják fel a harcot a független palesztin állam létrehozásáért sem – tette hozzá. Arafat elmondta azt is, hogy az izraeli támadás során heten vesztették életüket, és a támadók hét épületet romboltak le. Az amerikai kormányt vádolta azzal, hogy zöld utat adott Izraelnek az offenzívához, amelyet az „arab nemzet arcul csapásának” nevezett, egy nappal a szaúdi békeindítvány bejrúti elfogadása után. A palesztin vezető úgy vélte, a terrorizmus középpontjában Ariel Saron izraeli kormányfő áll.
A miniszterelnök maga jelentette be az izraeli kormány egész éjszakai rendkívüli ülésén született döntéseket. A testületet az izraeliek elleni palesztin merényletek nyomán hívták össze – Saron a 21 halálos áldozattal járt netánjai merénylet mellett két frissebb, izraeli telepek elleni támadásról tett említést, amelyek összesen hat izraeli életét követelték. Az izraeli kabinet a palesztin elnök teljes elszigeteléséről, illetve a palesztin területek részleges megszállásáról és a hadműveletek kiterjesztéséről is döntött. Részleges mozgósítást rendeltek el a tartalékosok körében – Saron közlése szerint összesen húszezer tartalékos kap behívót azonnali hatállyal.
Ramalláhban az izraeli hadsereg – a város egészét megszállva – mintegy 30 harckocsival megközelítette, és ostrom alá vette Arafat hivatali központját, több rakétát is kilőttek. Egy palesztin meghalt, huszonkettő megsebesült a műveletben. Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter leszögezte, hogy nincs szándékukban fizikailag ártani Arafatnak. Saron viszont nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a palesztin vezetőt egy későbbi időpontban eltávolítják Ciszjordániából.
Vezető palesztin illetékesek a palesztin nép elleni háborús nyilatkozatnak minősítették Saron kormányülés utáni nyilatkozatát. Szaeb Erakat főtárgyaló egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg Arafat hivatalának izraeli ostromát. A főtárgyaló úgy vélte, hogy az izraeli kormányfő nyilatkozatának következményeként újabb vérontás lesz a térségben. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa tegnapra virradóra tárgyalt Anthony Zinni amerikai különmegbízottal, aki közölte: egyelőre a térségben szándékozik maradni, és folytatja közvetítő munkáját a tűzszünet érdekében.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az izraeli invázió idején újabb merénylet történt. Hírügynökségi jelentések szerint legalább 3 halottja és 16 sebesültje van a jeruzsálemi Kirjat Jovel negyed egyik bevásárlóközpontjában elkövetett öngyilkos merényletnek, amelyet állítólag az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja terrorszervezet egyik nő tagja hajtott végre.
Veszélyes gerillaharc várható? Amennyiben Izrael úgy dönt, hogy hadereje tartósan visszatér a korábban hivatalosan kiürített palesztin területekre, könnyen elképzelhető, hogy elhúzódó gerillaharc alakul ki az utóbbi években jelentős mennyiségű fegyverhez jutott palesztin fegyveresek és a megszállók között. Ebben a harcban azonban – felszereltsége, képzettsége és gerillaellenes tisztogató műveletekkel kapcsolatos tapasztatalai ellenére – az Izraeli Védelmi Erők (IDF) súlyos veszteségekre számíthatnak. A városi, illetve partizán-hadviselésben részt vevő reguláris erők rendelkezésére álló technológiai és létszámfölény ugyanis soha sem érvényesíthető elégséges mértékben. A páncélozott járművek éppúgy ki vannak szolgáltatva a páncéltörő rakétákkal (RPG) végrehajtott rajtaütéseknek, aknáknak vagy házi készítésű, előre telepített bombáknak (lásd egy Merkava 3 izraeli harckocsi februári pusztulását), mint a gyalogság a mesterlövészeknek, és a kiszámíthatalan „házról házra, szobáról szobára” harcoknak. A palesztinok morálja vesztenivaló hiányában magas, harcuk eredményességét azonban csökkenti képzetlenségük, mely veszélyes mértékben teret enged a fegyelmezetlenségnek. Harcuk fenntarthatóságának kulcsa mindazonáltal a csempészett fegyverszállítmányok biztosításában rejlik. (Z. G.)
Erre még Zelenszkij sem számított, megdöbbentő helyre szöknek az ukrán férfiak
