Szigorúbb szankciók a bűnszervezetek ellen

A bűnszervezetekkel szembeni keményebb fellépés szándéka egyértelműen kiolvasható a most április 1-jén hatályba lépő, 2001. évi CXXI. törvényből. A büntető törvénykönyvet módosító kilencven paragrafus hathatósabb védelmet nyújt a bűnözőkkel szemben, és ez az anyagi javakon túl az erkölcsi értékekre is kiterjed. Ezután megkülönböztetett büntetőjogi védelemben részesülnek – mint közfeladatot ellátó személyek – például a klérus tagjai is – nyilatkozta lapunknak Vaskuti András, a Fővárosi Bíróság egyik büntetőtanácsának elnöke.

A vagyonelkobzás ezután nem mellékbüntetés lesz, hanem úgynevezett intézkedés: ez lehetővé teszi, hogy a bíróságok bármilyen fő- vagy mellékbüntetéshez, illetve intézkedéshez hozzákapcsolhassák. Így egy bűnszervezet valamennyi vagyona elkobozható lehet – emelte ki Vaskuti András, a Fővárosi Bíróság egyik büntetőtanácsának elnöke. Mint mondta, ezentúl ha a hatóságok azt vélelmezik, hogy a vagyon bűnszervezettel összefüggő tevékenységből származik, ennek ellenkezőjét – pénze tisztaságát – a terheltnek kell majd bizonyítania. Hogy a bűnszervezetek semmilyen úton-módon ne menekíthessék el az igazságszolgáltatás elől a vagyonukat, a vagyonelkobzást áprilistól kiskorúval, illetve egyébként nem büntethető személlyel szemben is alkalmazhatják.
A bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekért kiszabható büntetések is lényegesen szigorodnak, sőt pusztán a bűnszervezethez való csatlakozásra ajánlkozás is öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz sújtható. Ma a határozott ideig tartó szabadságvesztés legfeljebb 15 év lehet, a módosított Btk. szerint halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén ez a felső határ 20 évre emelkedik – közölte Vaskuti András. A büntetőtanács elnöke elmondta: ezentúl nemcsak a többszörösen visszaeső elítélt kétéves vagy ennél hosszabb időtartalmú szabadságvesztését kell a legszigorúbb büntetés-végrehajtási fokozatban – fegyházban – végrehajtani, hanem azét is, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Számos új paragrafus igyekszik hathatósabb védelmet nyújtani a bűnözőkkel szemben, és ez a fokozott védelem az anyagi javakon túl az erkölcsi értékekre is kiterjed – mutatott rá Vaskuti. Mint kifejtette, jól érzékelteti ezt, hogy ezután megkülönböztetett büntetőjogi védelemben részesülnek – mint közfeladatot ellátó személyek – a lelkészek is. Ez alapján április 1-je után három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki vallási relikviát tulajdonít el, vagy templomból, temetőből kisebb értékű dolgot lop el. Három, illetve öt évig terjedő szabadságvesztés lesz a büntetése annak, aki vallási tisztelet tárgyát, vallási szertartásra szolgáló épületet vagy temetkezési helyet megrongál vagy megsemmisít.
A büntetőtanács elnökének tájékoztatása szerint ezután hoszszabb időre kerülhetnek rács mögé azok, akiket vesztegetésért, illetve befolyással való üzérkedésért ítélnek el. Így például akár tíz évet is kaphat majd az, aki a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, illetve bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. Vannak olyanok is a módosított szabályok között, amelyek megszületését komoly vita előzte meg – emlékezett Vaskuti bíró, aki a jogszabálytervezetek előkészítésében és a paragrafusok kommentálásában maga is rendszeresen részt vesz.
Újdonság a Btk.-ban a különös védelmet élvező külföldi hivatalos személy fogalma, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme, vagy a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény. Mindez a jogharmonizációt szolgálja, ahogyan az is, hogy az új törvényi rendelkezések öszszeegyeztethetők az Európai Unió büntetőjogi szabályaival.