Tömegközlekedés az agglomerációban

Haránt irányú közlekedés a budapesti agglomeráció nyugati részében címmel tartottak tegnap konferenciát a Dél-Buda Környéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (TÖT) és a Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulás (Zsámert) szervezésében. A konferencia célja annak a projektnek a megtárgyalása volt, amely a térségben a környezet védelmét is szolgáló autóbusz-hálózat létrehozását tűzte ki célul.

Szemereki Zoltán, a Dél-Buda Környéki TÖT elnöke elmondta: napjaink közlekedési szokása mellett, amely a személygépkocsival való közlekedést egyértelműen előnyben részesíti, megeshet, hogy néha tömegközlekedési eszközöket kell igénybe venniük a polgároknak. Zsámbék, Páty, Telki és Budajenő népessége dinamikusan nő, míg Törökbálint, Budaörs, Érd térségében hatalmas bevásárlóközpontok, új raktárak, üzemek épültek. E települések egymás közötti forgalma döntően csak gépkocsival bonyolódik, mert nemcsak a vasúti, de az autóbusz-közlekedés is elsősorban budapesti irányultságú. Új munkaalkalmak, szórakozási, sportolási és bevásárlási lehetőségek, emberi kapcsolatok, turisztikai élmények, mind-mind jelentősen gazdagíthatják a települések lakosait és a vállalkozásokat.
A települések, különösen pedig a településegyüttesek egymás közötti, észak– déli (úgynevezett haránt irányú) tömegközlekedési kapcsolatai azonban kifejezetten rosszak. Ráadásul meglehetősen ritkán közlekednek az autóbuszok, még azon községek és városok között is, amelyek autóbuszjáratokkal vannak összekötve. Például tömegközlekedéssel Zsámbék és Páty térségéből még ma is csak Budapesten keresztül lehet eljutni Érdre vagy Százhalombattára.
A régió hiányos tömegközlekedési feltételei és körülményei miatt a Dél-Buda Környéki TÖT a Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulással összefogva ötmillió forint értékben pályázatot nyújtott be a Közép-magyarországi Területfejlesztési Tanácshoz. A pályázatot elfogadták, és a két regionális társaság vezetői Vörös Attilát, a Közlekedéstudományi Intézet munkatársát megbízták egy, a körzet tömegközlekedésére vonatkozó felmérés, illetve megvalósíthatósági tanulmány elvégzésével, amelynek augusztusra kell elkészülnie. Szemereki Zoltán elmondta: a tanulmányban megvizsgálják, hogy a jelenleg kialakult közlekedési ellentmondásokat miként lehetne a ma meglévő infrastruktúra mellett kiegyenlíteni. Azaz hol van igény tömegközlekedésre, illetve hogyan lehetne összekötni optimális irányú és kapacitású tömegközlekedéssel a viszonylag sok munkatársat foglalkoztató munkahelyeket, intézményeket oly módon, hogy a budai agglomerációba szervesen illeszkedjék Százhalombatta, Zsámbék és környéke.
Szemereki Zoltán külön megemlítette, hogy a hatástanulmánynak ki kell tekintenie Piliscsabára és Pilisvörösvárra is, hiszen a Piliscsaba határában létrehozott Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusa szintén jelentős számú Budapest és a település között ingázó diákot vonz. A hatástanulmánynak ezenkívül augusztusra ki kell jelölnie a körzetben szükséges azon útszakaszokat, ahol útszélesítés szükséges, illetve a buszmegállóhelyek létrehozására alkalmas út menti pontokat is.
Szemereki Zoltán hangsúlyozta: a tervezetet nem önkormányzati fenntartásban, hanem gazdasági alapon szeretnék működtetni. (Az autóbuszjáratok mellett egyébként szó van a busz- és vonatközlekedés kombinációjáról is.) A forrásokhoz pályázati úton jutnának hozzá. Rámutatott: nagyon bíznak a minden jelentős politikai erő által szorgalmazott egységes tarifarendszer bevezetésében. Ennek megvalósulása esetén pedig egy olyan vállalatot keresnének, amelyik számukra elfogadható módon valósítaná meg az általuk szorgalmazott harántirányú tömegközlekedési rendszert. A tervezett tömegközlekedési útirányoknak jelentős környezetvédelmi haszna is lenne: a napjainkban százötven százalékos túlterheltségű, a fővárosba torkolló sugárirányú utak, mint például a 10-es út, a Budakeszi út, a Hűvösvölgyi út forgalmi terheltsége nagy- mértékben csökkene a tervezett budai agglomerációs harántirányú tömegközlekedés esetén.
A megjelent országgyűlési képviselők részéről elhangzott: támogatják a kistérségi, így a budai agglomerációban fejlesztésre szoruló tömegközlekedést. Hangsúlyozták: tudják, hogy nagy szükség van rá. Keller László (MSZP) a már számtalan, a térségre vonatkozó terv megvalósításának lassúságát kifogásolta. Rámutatott: a tervek megvalósítását gyorsítani kellene. Frajna Imre (Fidesz) ugyanakkor elmondta: a végső tervezetnek mindenben az európai uniós előírásokkal összhangban kell lennie.